Január 15-re kitűzték az államfőválasztást

Lubomír Zaorálek, a cseh képviselőház elnöke tegnap január 15-ére hivatalosan összehívta a parlament két házának együttes ülését, amelyre a hagyományokkal összhangban a prágai várban kerül sor. Az ülés egyetlen napirendi pontja Václav Havel utódjának megválasztása. A 66 éves Havelnek február 2-án lejár már a második elnöki mandátuma is, s a hatályos cseh törvények szerint ezért nem választható újra.

Eddig három párt nevezte meg hivatalos államfőjelöltjét, akit indítani kíván január 15-én: Václav Klaus volt miniszterelnök az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, Petr Pithart szenátusi elnök a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt, Jaroslav Bureš volt igazságügy-miniszter a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt jelöltje. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja jelezte, hogy várhatóan Miroslav Kříženecký volt katonai főügyészt fogja jelölni. Nem kizárt további jelöltek indítása sem.

Tekintettel a jelöltek nagy számára, prágai megfigyelők azt várják, hogy az első fordulóban sikertelen lesz az elnökválasztás. A 2. forduló lebonyolításának időpontjáról ismét a képviselőház elnöke dönt. Ugyanakkor továbbra is folyik a vita arról, hogy ha sikertelen lenne az első választási forduló, nem változtassák-e meg mégis az alkotmányt, s ne vezessék-e be a közvetlen államfőválasztást. Néhány képviselő jelezte, hogy ismételten törvényjavaslatot nyújt be a képviselőházban a szabályok megváltoztatására.

A parlament két házának az első fordulóban három lehetősége van az államfő megválasztására. Az 1. körben az összes jelölt indul, s az győz, aki megkapja a 200 tagú alsóházban és a 81 tagú felsőházban a szavazatok több mint a felét, tehát legalább 101, illetve 41 voksot. A 2. körben a képviselőházban és a szenátusban az 1. körben a legtöbb szavazatot szerző jelöltek indulnak, s szintén külön-külön szavaz a két ház. A győzelemhez a jelöltnek a leadott szavazatok több mint a felét kell megszerezni mindkét házban. A 3. körben a képviselők és a szenátorok közösen szavaznak, s a győzelemhez a leadott összes szavazat több mint a felét kell megszerezni az egyik jelöltnek. Ha egyetlen jelölt sem kapja meg a megfelelő számú szavazatot a három körben, akkor a választást meg kell ismételni. A 2. fordulóban az újak mellett a régi jelöltek is indulhatnak. A három kör szabályai változatlanok. A képviselők és a szenátorok az ülés elején döntik el, hogy az államfőválasztás nyílt vagy titkos szavazással történik-e.