Irak széteshet – a kurdok nyerhetnek a helyzeten

MTI-HÁTTÉR

Irakban az utóbbi napok zűrzavara közben a kurdok megduplázták az ellenőrzésük alatt lévő területeket az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) harcosainak előrenyomulása, valamint a hadsereg megfutamodásának köszönhetően.

Pesmergák, vagyis harcososk. Ez a neve az észak-iraki kurd autonóm régió hadseregének, a 200 ezer fős milíciának. Ütőképességéről árulkodik, hogy a villámhadjáratot indító és számos fontos várost elfoglaló ILIÁ ajánlatot tett a kurdoknak: Ha nem támadtok meg minket, mi sem támadunk benneteket.

A Bagdadtól 160 kilométerre északra fekvő, többségében kurdok lakta Tuz-Hurmati hovatartozása évek óta vita tárgyát képezte a bagdadi kormány és a kurdok között. A kérdés most eldőlni látszik, a kurdok elfoglalták a régió több katonai támaszpontját, amikor az iraki katonák tömegesen menekültek a dzsihadisták elől. Már az olajban gazdag Kirkuk is a kurdok kezén van, s közölték, megvédik a számos etnikum lakta várost. Ők szavatolják Ninive és Dijála tartományok egyes részeinek biztonságát is az ILIÁ-val szemben.

Dzsabar Dzsavar kurd altábornagy azt nyilatkozta: lehetetlennek tartja, hogy a 280 ezer négyzetkilométert hátrahagyó iraki hadsereg összeszedi magát és visszaszerzi a területeket. Emlékeztetett, hogy a kurd katonák nem erőszakkal vették át a hatalmat a térségben. „Az amerikaiak kivonása után figyelmeztettük a bagdadi hatóságokat a Baaszhoz (Szaddám Huszein feloszlatott pártja) hű milíciákkal szövetséges terrorista csoportok mozgolódására. Soha nem figyeltek ránk” – fogalmazott. Hozzátette, mindeközben hiába várják, hogy Núri al-Máliki kormánya hivatalosan is segítséget kérjen tőlük a szélsőséges szunniták ellen, ehelyett inkább síita önkénteseket mozgósít.

A kurd kormány nem adja vissza az ellenőrzése alá vont területeket. „Ide jöttünk és maradunk” – mondta egy kurd tábornok, hozzátéve, a lakosság majd népszavazáson eldönti, hova akar tartozni. A kurd miniszterelnök az ILIÁ előrenyomulása láttán nem hiszi, hogy Irak egyben maradhat. Necsirvan Barzani a BBC-nek azt mondta, lehetetlen, hogy Irakban helyreálljon a korábbi állapot.

A kurdok régóta reménykednek a függetlenségben – vagy legalábbis a föderális Irak megteremtésében. A 30 milliós, többségében szunnita muszlim kurd népcsoport tagjai Kelet-Törökországban (12–15 millió), Észak-Szíriában (2 millió), Irakban (4,5 millió), valamint Nyugat-Iránban (5 millió) élnek, saját államuk sose volt. A legnagyobb fokú önállóságot Irak északi részén élvezik, de fennhatóságuk az általuk lakott területeknek csak a töredékére terjed ki, Bagdad ugyanis eddig megőrizte befolyását a Kirkuk környéki, kőolajban gazdag tartományok felett.

Az önálló kormánnyal rendelkező kurdisztáni régió iraki viszonylatban a béke szigetének mondható. A háború befejezése óta egyetemek és iskolák épültek a térségben, bevásárlóközpontok, autószalonok nyíltak, fejlesztették az úthálózatot is. Bagdadban mindennaposak az öngyilkos merényletek, de a kurd régióban lényegesen jobb a helyzet, sok külföldi cég erre a területre korlátozza iraki üzleti tevékenységét.

Úgy tűnik, az ILIÁ is tiszteletben tartja a kurdok szuverenitását Irakban: a pesmergákkal szemben kíméletesek, nem úgy, mint a kormányerőkkel, jóllehet ebben közrejátszhat az is, hogy nem akarnak két fronton harcolni. A napokban szunnita fegyveresek tömegesen végeztek ki iraki katonákat, de a kurdokkal szembeni erőszakról nem tudni, sőt, az ILIÁ fogságába esett két kurd tiszt azt üzente, hogy a szélsőségesek jól bánnak velük.