Internet, egyetlen zsinór nélkül

A drót nélküli telefonálás úttörőjeként és a Motorola munkatársaként megalkotta a Dyna-Tac nevű készüléket, amely ma már múzeumba illő tárgy. S nem telt el három évtized, mire nyolcszázmillióan kaptak rá világszerte a mobilozás örömeire. A technikatörténet egyben gazdaságtörténet is, amely viszont összehasonlításra késztet. Az internet és a mobiltelefon esetében különösen, hiszen tömegtermékekről van már szó, amelyeknek a jövője azonban még mindig csak elnagyolt vonalakkal rajzolható meg. Ám Tom Standage tanulmánya, Az eloldozott internet jó alapot talál az összevetésre. Amikor a XIX. század végén elkészítették az első automobilt, az emberek azt mondogatták, jé, itt egy kocsi, amely elől kifogták a lovakat. Csak később ébredtek rá, hogy a közlekedést forradalmasító újításról van szó. Most nagyjából ugyanitt tartunk: a mobil internet már létezik, de még azt hisszük róla, hogy az otthoni vagy irodai számítógépeken böngészhető világháló jelenik meg a mobiltelefon kis képernyőjén. A mobil internet ma olyan állapotban van, mint amilyenben a telefonvezetékhez kötött, komputeres világháló leledzett 1995-ben. Sok szereplő, nagy kínálat, bizonytalan fogyasztók. A mostani átmeneti korszak a XIX. század végére emlékeztet abban is, hogy akkor indult hódító útjára a távíró alapján a telefon. A telegráf feltalálása is átalakította a társadalmi és üzleti kapcsolatokat, ám használatához szükség volt képzett gépkezelőkre. A telefon, amelyet kezdetben beszélő távírónak is neveztek, viszont az emberek széles körét vonta be a kommunikációba. Az internetezéshez ma is kell számítógép, s megannyi ismeret. A mobiltelefonos internet-hozzáférés viszont egyszerű lesz, olcsón megszerezhető, s valóban a tömegek rendelkezésére fog állni, miközben persze az internet a mai formájában is fennmarad és továbbfejlődik.

A kétkedők joggal feltehetik a kérdést, hol vagyunk még ettől. Nos, valószínűleg nagyon közel vagyunk. A nyolcszázmillió mobiltelefon-használónak a negyede már olyan készülékkel sétál, amely képes internetes adatokat közvetíteni. Igaz, ennek a kétszázmillió előfizetőnek a többsége Japánban él, a távol-keleti szigetország ugrott ugyanis az élre e technológia tökéletesítésében és elterjesztésében. De három év múlva, 2004-ben a becslések szerint már egymilliárd ember élvezheti ezt a szolgáltatást.

Akadályokkal is meg kell küzdeni. A nagy telefontársaságok több mint százmilliárd dollárt fizettek világszerte a hatóságoknak, hogy megvásárolják az úgynevezett harmadik generációs készülékek számára a frekvenciákat. Ezek a telefonok már gyors adatátvitelre képesek a hang továbbítása mellett. A Nokia szerint az internetképes mobiltelefonok száma már jövőre meghaladja a világhálóra csatlakozó számítógépekét. Az Ericsson szerint ez a fordulat csak 2003-ban várható, megint mások úgy vélik, hogy csupán 2005-ben. De bekövetkezik.

A technológiai, gazdasági, sőt kulturális fejlődésből adódó különbségek miatt teljesen eltérnek egymástól a kommunikációs szokások az Egyesült Államokban, Európában és Japánban. Amerikában még mindig viszonylag drága a mobiltelefon, a bejövő hívásért is fizetni kell, miközben a vezetékes telefon olcsó, a helyi hívás szinte ingyenes, így a nagyon elterjedt és könnyen megfizethető számítógépek közbeiktatásával az interneten keresztül beszélgetnek egymással a fiatalok, kihasználva az azonnali üzenetváltás előnyeit. Japánban viszont a vezetékes telefonálás a drága, s a mobil ára kedvezőbb. Európában az SMS a divat, mert a rövid szöveges üzenet elküldéséért kevesebbet kell fizetni, mint a „hangos” beszélgetésért.

A mobiljövő alakítása sokszereplős játék. A telefontársaságok adóssághegyeket halmoztak fel, hogy az engedélyeket megszerezzék. Most azt kell eldönteniük, hogy a szükséges, de drága hálózati fejlesztéseket önmaguk hajtják végre vagy a költségeket megosztva valamiféle szövetségben. Újítás nélkül viszont a piac aligha bővíthető. A mobilkészülékek gyártói is bajban vannak. Részben az ipari államokat sújtó lassú növekedés, részben a telített piac miatt. Az elbocsátások takarékosságra intik a lehetséges vásárlókat, akik ráadásul várják, hogy megjelenjék a telefonok következő nemzedéke, a beszélgetésre és esemesezésre alkalmas mai második generációs készülékek addig megfelelnek, nem érdemes őket lecserélni. Az európai éllovas Nokia is kevésbé derűs vállalati eredményekről számol be, míg a vetélytársak már kiszálltak az üzletből, vagy japán partnert kerestek. Még nehezen kideríthető, hogy miként kapcsolódik bele ebbe a küzdelembe a Microsoft. Az amerikai óriáscég olyan szoftvereken dolgozik, amelyek az internet használatát könnyítik meg, függetlenül attól, hogy a világhálóra komputer, telefon, kézi számítógép vagy mikrohullámú sütő csatlakozik. A cél az, hogy minden mindennel, s mindenki mindenkivel kommunikálni tudjon.