Inkább lélektani kérdés, mint egyéb

Duray Miklós: „Szülőföldön megtartó programokra és asszimilációellenes programokra van szükség.” Somogyi Tibor felvételemorpheus: Meghökkentőnek tartom Bugár Bélának azt a javaslatát, hogy az MKP Nyitra megyében csak annyi jelöltet indítson, amennyi nem eredményez magyar többséget. Nem hiszem, hogy ezzel kifogná az ellenünk szövetkezők vitorlájából a szelet.

Duray Miklós: Én is meghökkentem, amikor hallottam ezt, nem tartom bölcs véleménynek, sőt politikailag elfogadhatatlan, hogy valaki önként mondjon le a lehetőségek és esélyek kihasználásáról. Szerintem ez nem is fog megtörténni.

oneman: A felvidéki magyarok lélekszámának fogyása az elmúlt évtizedben ijesztő méreteket öltött. Az MKP milyen konkrét lépéseket tesz e folyamat okának felderítésére, illetve a probléma kezelésére?

Duray Miklós: A népességfogyás biológiai okainak az elhárítására egy politikai párt alkalmatlan. Sajnos nem tudjuk azt, hogy a mintegy 47 ezres fogyás pontosan milyen összetevőkből történt meg. Szerintem nem egy egyszerű biológiai folyamatról van szó, hanem az asszimiláció és az elköltözés játszik benne szerepet. E két utóbbi tényező viszont már politikai kérdésként is kezelhető, amelyhez az MKP-nak is viszonyulnia kell. A legutóbbi kongresszuson szóba került egy regionális programnak a kidolgozása, amely ha sikeres lesz, részben hozzájárulhat a népességfogyás csökkenéséhez. Szülőföldön megtartó programokra és asszimilációellenes programokra van szükség. Ennek érdekében dolgoztuk ki annak idején a státustörvényt is, ennek érdekében támogatjuk most az ún. kettős állampolgárságról szóló népszavazást is, és ennek érdekében kell majd szorgalmaznunk a határon átnyúló gazdasági vállalkozások létrejöttét és a határon átívelő lakossági és önkormányzati programok kialakulását. A lehetőségeket látom, de a kellő politikai akaratot egyenlőre nem.

Buggancs: Nagyon felháborított az „elválik a ...“ kijelentése. Ön ezt etikailag helyesnek tartja? Igaz ön sosem tartozott az általam „támogatott“ politikusok közé, azonban mindig az volt a véleményem: Duray és Slota között részben az is a különbség, hogy Duray legalább nem bunkón nyilatkozik, és nem úgy képviseli az itteni magyarok érdekeit, hogy azokat uszítja a szlovákok ellen. Sajnos, az elmúlt pár év tapasztalata kezdi megdönteni eddigi álláspontomat. Zászlólobogtatás Orbán Viktorral, az említett nyilatkozat... Nem gondolja, hogy egy „komoly“ politikusnál az ilyen magatartás komolytalan, és ezáltal a hazai politikában csak a feszültséget szítja? ĺgy ön hogyan képviseli szavazótábora érdekeit? Biztos benne, hogy az önt megválasztó polgárok akarják a kettős állampolgárságot, valamint az önt megválasztó polgárok érdeke a feszültségkeltés? Eddig az MKP szavazótáborába tartoztam, de ezek után a következő választásokon nem tartom valószínűnek, hogy ismét az MKP-ra fogok szavazni. Ami a kettős állampolgárságot illeti, én nem tartom jó ötletnek, szerintem ugyanis senki nem gondolta teljesen végig, hogy ez mi mindennel jár. Szerintem, aki dolgozni vagy tanulni szeretne, az megteheti állampolgárság nélkül is, és ahhoz hogy Magyarországon találjak munkát, nem kell a kettős állampolgárság. Aki ott nem tud munkát találni anélkül, hogy Magyarország állampolgára (is) legyen, az szerintem az állampolgárság megszerzése után sem tud majd. Egy állásinterjún nem a magyarságomat kell bizonyítanom, hanem a szakmai hozzáértésemet. Szerintem senki nem lesz attól nagyobb magyar, ha Magyarország állampolgára lesz, és az én véleményem az, hogy aki eddig is magyarnak érezte a határon túli magyarokat, az ezek után még inkább annak fogja érezni, akinek pedig eddig is „csak egy felvidéki paraszt“ voltam, annak ezután még inkább az leszek. Önnek mi a véleménye erről? Nem gondolja, ha megszavazzák a kettős állampolgárságot, akkor azzal a határon túliakat a szülőföld elhagyására fogják ösztönözni?

Duray Miklós: Nem kívánom véleményezni fejtegetését, noha ön véleményezte az én megnyilvánulásaimat. Lelke rajta, hogy mit tesz, szerencsére a többség más véleményen van, mint ön.

suszter: Gondoltak-e arra, hogy mi fog történni, ha győz az IGEN, és valóban nagyobb lesz az elvándorlás, mint ahogy azt most sokan gondolják?

Duray Miklós: A feltett kérdéssel kapcsolatban arra szeretnék figyelmeztetni, hogy van Magyarországon egy óriási kormányzati mulasztás. Nem készült kimerítő és szakavatott felmérés arról, hogy mi várható akkor, ha minden magyar számára kedvezményes módon hozzáférhető a magyarországi állampolgárság. Ezt azért nevezem kormányzati mulasztásnak, mert egy ilyen felmérést csak közpénzen lehet elvégezni. Az 1990-es évek közepétől a Balázs Ferenc Intézet végzett felméréseket az egész Kárpát-medencére kiterjedően, összehasonlító vizsgálatokat folytatott magyarországi és a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok értékrendjét illetően. Ettől szakszerűbb vizsgálatok nem folytak eddig. Tehát, ezt kellett volna a kettős állampolgárság ügyében is elvégezni, de ez nem történt meg, sőt, a magyarországi kormány tisztességtelen módon produkált adatokkal riogatja a magyarországi választópolgárokat és a többi magyart is. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy ha a szülőföld gazdasági megtartó ereje nem fog javulni, akkor a pályakezdő fiatalokra gyakorolhat vonzó hatást a magyar útlevél megszerezhetősége.

enfant terrible: Milyen megfontolásból kért ön bocsánatot a Markíza két héttel ezelőtti Rosta műsorában Ján Cupertől azért, hogy Ivan Lexa cinkosának nevezte?

Duray Miklós: Az a kifejezés, amelyet használtam, az inkább egy szónoki feltételezés volt és nem gyanú vagy vád. Ez ugyanis abból adódott, hogy ha ő a védencével politikailag és erkölcsileg is azonosul – márpedig ő az ügyvédi empátiának a határán túlmenően teszi ezt –, akkor tulajdonképpen cinkosává válik védencének. De ez nem azt jelenti, hogy bűntársa, mert együtt nem követtek el semmit. Tehát a bocsánatkérés arra vonatkozott, ami teljesen egyértelmű volt a szövegből, hogy feloldjam azt a feszültséget, amely a szavaim félreértéséből adódhat, mert nem tud mindenki különbséget tenni a cinkos és a bűntárs között.

enfant terrible: Ön a Rostában a „komplic“ szót használta, ez bűntársat jelent. Miért nem igyekszik rendesebben megtanulni szlovákul? Szerintem például a fentebb említett Rosta műsorban is sokkal jobban szerepelhetett volna.

Duray Miklós: Nem titkolom, nem anyanyelvem a szlovák nyelv, de a parlamentben a szlovák képviselőtársaimat egyedül én szoktam szórakoztatni szlovák szóviccekkel.

morpheus: Eörsi Mátyás, az SZDSZ parlamenti képviselője szerint a kettős állampolgárság már elavult, mivel hamarosan a határon túli magyarokat egyesíti majd az uniós állampolgárság. Csak az ebben a bökkenő, hogy pl. Ukrajna csatlakozása belátható időn belül nem fog megtörténni és, ugye, ez kb. 150 ezer kárpátaljai magyart érint, akiknek a kettős állampolgárság biztonságérzetet adna.

Duray Miklós: Nemcsak Eörsi Mátyásnak ez a véleménye, hanem Eduard Kukan szlovák külügyminiszternek is, de a véleményeik kialakításakor, úgy látszik, elvonatkoztatták magukat Európától. 1997-ben születtet meg az első európai állampolgársági egyezmény, amely kimondottan támogatja a kettős állampolgárság létrejöttét, mint az emberi szabadságjog egyik elemét.

oneman: Ön szerint a felvidéki magyarok identitástudata mennyire sínylette meg a kommunizmus éveit, illetve a „rendszerváltás“ után kialakult fogyasztói társadalom demoralizáló hatásait? Összehasonlítható ez a magyarországi helyzettel, ahol az a párt, amelyre a legtöbben szavaztak, a kettős állampolgárság elutasítására buzdít? Javíthat-e valamennyire a helyzeten, ha megkapjuk a magyar állampolgárságot?

Duray Miklós: Többször is említettem, hogy a nemzeti azonosságtudat Magyarországon megroskadt. Az egyéb országokban élő magyarok esetében ez sokkal kevésbé történt meg. Meg vagyok róla győződve, hogy Magyarországon is javuló a helyzet, a most zajló vita azonban inkább az ellentéteket élezi, mintsem a közmegegyezést segíti. Arról viszont meg vagyok győződve, hogy ha egy sikeres népszavazás után majd megszületik az új állampolgársági törvény Magyarországon, amely helyreállítja a magyar jogfolytonosságot az állampolgárság terén, és majd kiderül az is, hogy ez mindenkinek a hasznára válik, akkor ez segíteni fogja a magyar nemzeti önazonosság erősödését.

suszter: Harminchét éve élek Szlovákiában, magyar nemzetiségű és magyar állampolgár vagyok. Nem érzem magam nagyobb biztonságban. Hogy is van ez? Ha végleg el akar valaki menni, akkor nagy szüksége van rá.

Duray Miklós: Tudatosítanunk kell azt, hogy amit 1920-ban tőlünk elvettek hatalmi erővel, ahhoz továbbra is jogunk van és ez nem annak függvénye, hogy ebből hasznot húzhatunk-e vagy sem. Ez az állampolgársági ügy inkább lélektani kérdés, mint egyéb. Ha valakinek zsebében van a magyar útlevél, nem kell, hogy használja, mint ahogy ismerek olyanokat, akiknek zsebükben van a szlovák útlevél, és nem utaznak vele sehova. Az állampolgársági ügyet is úgy kell kezelni, mint a státustörvényt, illetve a Magyar Igazolvány kérdését. Ez nem kizárólag a szabad identitásválasztással függ össze, hanem az egységes nemzethez való ragaszkodással. Mert annak a kifejezője, és az összetartozás jelképe.

svajci: Az előbb önt Slotához hasonlították. Ami nem kis ravaszság, de jó médiatámogatással akár be is ültethető az emberek fejébe. Ön szerint Slotának is szokták mondani, hogy „olyan szélsőséges nacionalista vagy, mint Duray Miklós“? Én ugyanis semmi hasonlóságot nem látok önök közt.

Duray Miklós: Tudjuk, hogy minden összehasonlítás sántít, s függetlenül a hasonlítgató jó vagy rossz akaratától. Emlékezzünk vissza, sokszor mondták irányadónak tekintett politikai elemzők, hogy, mondjuk, a parlamentben nem lehet úgy szavazni a magyaroknak, mint ahogy a Szlovák Nemzeti Párt vagy a Kommunista Párt képviselői szavaznak. Megítélésem szerint az így kialakított vélemények egy mérhetetlen butaságról tanúskodnak, mert az ember a saját magatartását sohasem a más viszonylatában alakítja ki, hanem az ügy vagy a felvetett kérdés viszonylatában. Aki pedig mindig máshoz hasonlítgatja önmagát vagy mást, az korlátolt ember.

morpheus: Miért van az, hogy az MKP leginkább Nyitra és Nagyszombat megye magyarlakta régióira fókuszál? A keleti végeken élő magyarok szavazataira, gondolom, ugyanúgy szükségük van, mégis egyre inkább úgy érezzük, hogy az MKP látókörén kívülre kerültünk.

Duray Miklós: Osztom ezt a félelmet, az MKP politikusai közül én látogatom legtöbbet a keleti végeket. Egyetértek, hogy jobban kellene figyelni a Garamtól keletre eső területekre, de az ún. Kelet elhanyagolása eléggé hagyományos vonása a magyar politikának, amely 1918 után felerősödött és elvezetett oda, hogy a keleti végek leszakadtak a fejlődésben. Ha én lennék a miniszterelnök vagy a gazdasági miniszter, akkor biztos, hogy ebben változás állna be.