Idősek országa leszünk

Már egy ideje jól látható, hogy Szlovákia lakossága évről évre öregszik, 2017-ben a népességi adatok azonban több lélektani határt is átléptek. Először fordul elő ugyanis Szlovákia történetében, hogy a népesség többségét a negyven évnél idősebbek alkotják.

Összehasonlításképpen: 2000-ben még jóval fiatalabb volt az ország, abban az évben a medián életkor csak 34 év volt. Igaz, hogy ma Szlovákia még így is Európa fiatalabb országai közé tartozik, de a hosszú távú prognózisok szerint 2050-re már a kontinens legidősebb országai között leszünk, a medián életkor addigra 50 év felett lesz.

Elképesztő kimondani: ez azt jelenti, hogy 30 év múlva a lakosság fele 50 évesnél idősebb lesz.

Elgondolkodtató a lakosság korösszetétele is: a 14 évesnél fiatalabb gyerekek aránya már szinte teljesen megegyezik a 65 évnél idősebbek arányával. Az elkövetkező évtizedekben ez a mutató is tovább romlik, és 2050-re minden gyerekre legalább két nyugdíjas korú lakos jut.

Sok európai országgal ellentétben Szlovákia ma még pozitív természetes népszaporulatot tud felmutatni, azonban ez a trend szintén csökkenőben van, és az előrejelzések szerint 2025 után teljesen eltűnik.

Lehet, hogy ma még nem tűnik akkora gondnak a lakosság öregedése, az igazság azonban az, hogy a jövőt tekintve Szlovákia számára ez az egyik legnagyobb kihívás.

A népesség gyors elöregedése ugyanis komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal fog járni és jelentős változásokat hoz a társadalmi élet számos területén. Itt már nemcsak az egészségügyi költségek és a nyugdíjkiadások növekedéséről van szó, a jövőben teljesen át kell gondolni az oktatásügyet, a lakáspolitikát, az infrastruktúra fejlesztését és a szociális szolgáltatások rendszerét is.

Tudomásul kell venni, hogy a lakosság öregedésének folyamata most már megállíthatatlan, és minél hamarabb fel kell készülni az idősödő országgal kapcsolatos kihívásokra.

Ehhez a jövőre való felkészüléshez biztosan nem járul hozzá pozitívan a Smer által beterjesztett törvénytervezet, amely az alkotmányban rögzítené a nyugdíjkorhatár növekedését. Robert Fico eredetileg 65 éves felső korhatárban gondolkodott, de Andrej Danko nyomására ez gyorsan 64 évre csökkent. A két kormánypárt (és néhány ellenzéki párt is) érzi, hogy ez olyan téma, amelyet jól meg lehet lovagolni. Azon viszont már kevesen gondolkodnak el, hogy a pártok most egy olyan problémát „oldanak meg”, amely a közeljövőben még nem fog gondot jelenteni a lakosságnak. A nyugdíjkorhatár a jelenlegi szabályozások mellett csak 2038-ban fogja elérni a 65 évet, így reálisan csak az 1974 után születetteket érinti. Ami viszont biztosra vehető, az az, hogy az új szabályozás bevezetése 2038 után rontani fogja a szlovák államháztartás helyzetét és a Költségvetési Tanács számításai szerint alacsonyabb nyugdíjakat eredményez.

Az igazság az, hogy az alkotmányba ma olyan korhatárt írhatnak bele a politikusok, amilyet csak akarnak, a lakosság öregedésével előálló új helyzet, a valóság fogja átírni azt. Mindezt a nyugdíjkorhatár plafonja mellett most kardoskodó politikusok is nagyon jól tudják. Ám tudják azt is, hogy abban a jövőben már nem ők fognak kormányozni, a politikai babérokat pedig itt és most lehet learatni.