Határtalan magyar populizmus

Déli szomszédunknál 2025. március közepétől az élelmiszer-kiskereskedők kereskedelmi árrésére felső korlát vonatkozik, amely 30 alapvető élelmiszer esetében a nagykereskedelmi ár legfeljebb 10 százalékára korlátozza a nyereségüket. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a beavatkozás oka az olyan termékek, mint a tojás, a vaj és a tejföl elfogadhatatlanul magas kereskedelmi árrése. Az érintett tételek között szerepel még a baromfi, a tejtermékek, a kenyér, a péksütemények, a tésztafélék, a rizs, a gabonafélék és a zöldségek.

Orbán bejelentette azt is, hogy a nyugdíjasoknak egy speciális kedvezménykártya segítségével visszatérítik az áfa egy részét a kiválasztott élelmiszercsoportok után. E pénzt a havi nyugdíjakkal együtt fizetik majd ki. A várható havi visszatérítés az év második felében fejenként mintegy 10-15 ezer forint, azaz 25-38 euró között lesz. A kormány azt is kilátásba helyezte, hogy ha a kereskedők és a beszállítók nem csökkentik közösen az árakat, akkor újra bevezetik az élelmiszerekre vonatkozó árplafonokat.

Nem ez az első kísérlet a magas infláció megállítására. Elég a 2021-es üzemanyagárakra vonatkozó árplafonra gondolni, amit 2022 elején kiterjesztettek bizonyos élelmiszerekre is. A cél az volt, hogy megállítsák, vagy legalábbis mérsékeljék az árak meredek emelkedését. A valóság azonban más volt. Az árplafonok azután jöttek, hogy a magyar infláció meghaladta a hét százalékot. Néhány hónappal a bevezetésük után már tíz százalék felett volt, és a csúcsot, a 26,2 százalékot 2023 januárjában érte el. A vállalatok nem tudnak veszteségesen működni, és az egyik terméken elért negatív árrést egy másik terméken elért nyereség növelésével kompenzálják. Az emberek jövedelmének növelésére irányuló erőfeszítések végül növelni fogják az árakra nehezedő felfelé irányuló nyomást. Budapest például a magas infláció idején olcsó jelzáloghiteleket szorgalmazott. Jelenleg a nyugdíjasoknak nyújtott áfa-visszatérítésektől várják a választók szavazatait. Ezért, ahogyan a múltban is, minél több szabályozást és támogatási formát hoz az állam, annál jobban fog nőni az infláció.

Sajnos a választók nem gazdasági szabályok alapján viselkednek. Azzal szimpatizálnak, aki mindenféle szabályozást vezet be, hogy megakadályozza az árak meredek emelkedését, miközben a tényleges eredmény nem számít annyira. Legalábbis Magyarországon. Pedig Budapest megállíthatná az inflációt például a forint megerősítésével. Ehhez azonban felelős gazdálkodásra lenne szükség, nem pedig magas államadósságra.

A szerző a Trend gazdasági lap munkatársa