Ideje lenne nyitni a kelet-európai munkaerő előtt

Az Európai Unió új tagországainak munkaerejét sújtó nemzetközi korlátozások felszámolását sürgette a Financial Times brit pénzügyi-politikai lap brüsszeli kiadásának vezércikke, azzal érvelve, hogy a bevándorló alkalmazottak segíthetnek elérni azt a gazdasági lendületet, amelyre az uniónak szüksége van.

Az EU régebbi tagországai közül 12 vezetett be korlátozásokat a kelet-európai új tagállamokból érkező munkaerő létszámára, és – mint a csatlakozási tárgyalások során eldöntötték – a rendszert jövő májusban felülvizsgálják. Az új tagok élénk diplomáciai tevékenységet folytatnak annak érdekében, hogy az összesen akár hét évig is elhúzható korlátozásokat minél előbb megszüntessék.

Az első naptól kezdve csupán Nagy-Britannia, ĺrország és Svédország nyitotta meg munkapiacát, és az ő tapasztalataik immár nyilvánvalóan azt mutatják: túlzottak voltak a félelmek a tömeges munkásrohamtól és a nyugati szociális biztonság megrendülésétől. Nagy-Britanniába például – miközben 600 ezer betöltetlen munkahelyet tartanak számon – az EU-bővítést követő első tizenegy hónapban csupán 176 ezren érkeztek az új államokból munkát vállalni. Közülük 100 ezer lengyel állampolgár, és – ami a helyieket a legjobban meglepte – 27 százalékuk a cégirányításban, illetve a közigazgatásban talált munkát. Ez a munkaerőtömeg a kormány becslései szerint 715 millió eurónyi hozzájárulást jelentett a brit gazdaság növekedéséhez tavaly.

A brit lap arra is emlékeztetett, hogy a munkaerő-korlátozás az utolsó maradványa Európa hidegháborús megosztásának, és a szabadságukért hosszú időn át küzdő kelet-európaiakban továbbra is a szabadság csorbulását, a negatív megkülönböztetés érzését kelti mozgásuk effajta visszafogása. Az öregedő Európa emellett nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a friss munkaerőt. A kelet-európai érvelésben fontos helyet foglal el az uniós alapszabadságjogok – köztük a mozgás szabadságának – sérülése, illetve a belső uniós piac emiatti torzulása. Kelet-európai forrásokat idézve a Financial Times hozzátette, két EU-tagország – Ausztria és Németország – továbbra is hajthatatlannak tűnik abban, hogy májustól még legalább három évre meghosszabbítja a korlátozásokat. Ellenben az északi tagállamok nagy valószínűséggel feloldják a kvótákat, míg az olasz, a francia és a spanyol kormány egymásra vár álláspontjának kialakításában. Támogatja a kelet-európaiakat az Európai Bizottság is – ahol a témában illetékes portfóliót a volt cseh miniszterelnök, Vladimír Špidla irányítja –, mindazonáltal a végrehajtó EU-szervnek nincs lehetősége kényszeríteni a kormányokat, hogy hagyjanak fel a korlátozásokkal.