Ide nekem a különcöt!

Amikor legutóbb Londonban jártam, érdekes látvány fogadott egy kis pubban. Részeg és kevésbé józan egyaránt szájtátva paródiaműsort bámult a televízióban, hatalmas hahotázások közepette. Nem nehéz rájönni az ilyen műsorok sikerének titkára. Az alapanyag-felhozatalban rejlik. Az angol médiát is ellepték a „színes egyéniségek” – korábban, mint nálunk –, akik tálcán kínálják magukat. Nyilván az Irigy Hónaljmirigy is a bőség zavarával küzd. Hiszen Magyarországon „ide nekem a különcöt!” televíziózás folyik. Ez utóbbi nem saját megállapítás, egy szakmát váltott műsorkészítőtől származik. Megkérdezték tőle, miért lett hűtlen a tévéhez, ő, aki rengeteg sikeres műsor meghatározó háttérembereként dolgozott. Nem én lettem hűtlen, hanem a tévé hozzám – válaszolta tömören, velősen. Majd hozzátette, hogy a szakmának már nincs szüksége az ő tudására, mert a szakma alaposan átalakult. A műsorokba különcök kellenek, a butuskák, egyedi nézettel rendelkezők, a kisebbségekhez tartozók, magyarán, akik megosztják a közvéleményt. Ezzel képtelen azonosulni, ezért továbbállt. Mivel a tévé közízlést formál, sőt a megengedettnél sokkal jobban, nem szeretné, ha a jövőben bárki is őt okolná annak elferdüléséért. Valóban különcök kellenek. És a különcöket a nagyok teszik naggyá. Anettkák és Tündék jól elvoltak a kis csatornájukon a pár tucat nézővel, de amióta a nagyok sztárokat kreáltak belőlük, nemcsak nézettségük, ázsiójuk is megnőtt. És továbbra is adják alájuk a lovat. Röhejes, hogy hetek óta az a legfontosabb téma, Tündének van-e férje, ha van, hány darab, és ki Donatella apukája. Mindez közvetlenül a lightos formában tálalt tragédiák után beszerkesztve. Egy ideje már a nagyok is termelik nézőcsalogató reményekkel a saját különceiket. Például nemrég feltűnt egy dekoratív szőkeség. Nem akarom megsérteni, ezért burkoltan fogalmazok, szóval látszólag nem túl művelt, de szemmel láthatóan jól érzi magát a mikrovilágában. A MÉZ szó kapcsán neki a MÉZga család jutott az eszébe és a Micimackó, azt viszont nem fogta fel, mi köze van Micimackónak Bagolyhoz, Bagolynak Verebes Istvánhoz. Önbizalma tévés karrierje óta bizonyára tovább nőtt. Hiszen, ha kiválasztották, akkor ő etalon. És sajnos valóban etalon. A tizenéveseknek. Nekem alapjában véve nem a gagyival van bajom. Angliában is van gagyi bőven, de a másik oldalon ott a közszolgálati BBC a több csatornájával, amelyek tényleg értéket közvetítenek. És amíg a BBC piacvezető, minden rendben. Csakhogy környékünkön nincs nagy választék. A közszolgálat kómában van, vagy kereskedelmi alapokra helyezte át működését. Az igazán nagy baj azonban később fog bekövetkezni. Ha felnőnek a gagyin felnövő tinik. Akkor lesz igazán böjtje az „ide nekem a különcöt!” televíziózásnak.