Hétköznapi tortúra

Párkányi ismerősöm fia egy esztergomi iskolába jár. Noha a tanév kezdetén ezt még egy árva szóval sem közölték velük, októberben már minden szlovákiai diáktól kérték az állandó tartózkodási engedélyt és a bejelentett lakcímet. Ismerősöm mint apuka már előtte a nagykövetségen és az idegenrendészeten is megkérdezte: szükség van-e a „dokumentekre”, mire azt válaszolták, hogy nem, nincs rá szükség. Az iskola viszont egy májusi oktatásügyi előírásra hivatkozva nyomatékosan kéri mindkettőt mint a tanuláshoz szükséges alapfeltételt. Gondolom, a fejpénz miatt. Vissza tehát az idegenrendészetre, onnan pedig Nyitrára az illetékes kerületi biztosító irodájába kiváltani a nemzetközi egészségbiztosítás kártyát. Ehhez viszont a pozsonyi ekvivalenciabizottság igazolása is kell arról, hogy a srác iskolája szerepel-e a magyar–szlovák, valamint uniós nyilvántartási listán. Pozsonyból tehát ismét vissza Nyitrára, onnan vissza az idegenrendészet magyarországi irodájába, s onnan vissza az iskolába. Mindennek s más járulékos dokumentumoknak a kiállítása, beszerzése körülbelül két hónapba telik, legjobb esetben is másfélbe – tette hozzá az apuka. Ráadásul most a családi pótlék miatt ugyanezt a kálváriát újra végig kell majd járniuk. Mellékesen: a srác magyarországi lakcímét egy baráti családnál sikerült biztosítani, de gyakorlatilag ki sem használja, hiszen naponta hazajár Párkányba. Felmerül a kérdés: vajon az oktatásügyi és az idegenrendészeti előírásokat részletesen, alaposan egyeztették-e az adott államokon belül, majd pedig Magyarország és Szlovákia viszonylatában, ha már egyszer uniós tagországok vagyunk? Ám ezzel még nincs vége, mert tudunk olyan iskoláról is, amelyik nem kérte az állandó tartózkodási engedélyt, viszont tandíjfüggővé tette az iskolalátogatást. Májustól mindenesetre az volna a logikus, ha egyik túloldali iskolában sem szabnák meg alapfeltételként az állandó ott-tartózkodást. Vagy legalább az efféle kishatárforgalmi esetekben sem, ha például a szomszéd városban tanulok, s a családomtól csak egy belső uniós határ választ el. Lehet: az adott iskolában értették félre az előírásokat, de akkor mégis miért követelték az okmányokat? Ha a kettős állampolgárság is így működik majd, akkor nemigen lesz benne köszönet. S akkor a kisemberrel megint csak lehet majd félmegoldásos-szívatóst játszani.