Három év után is valóságos bunkerben működik a Charlie Hebdo

Három évvel a szatirikus vicclap szerkesztőségét megtizedelő merénylet után a Charlie Hebdo az évfordulóra kiadott, tegnap megjelent számban számol be az állandó veszélyről és az állandó biztonsági intézkedésekről, melyek között kénytelenek dolgozni a munkatársai.

Állandó rendőri kíséret, fenyegetések özöne a közösségi hálón, hatalmas kiadások az állandó biztonsági intézkedésekre – számol be a 2015. január 7-i merénylet következményeiről a lap.

Évi másfél millió euró

Riss karikaturista, szerkesztőségi igazgató egyebek mellett a párizsi helyiségek védelmének horribilis költségei miatt panaszkodik: évi 1–1,5 millió euró közötti a biztonságra költött összeg, és teljes egészében az újságot terheli. Ez évente közel 800 ezer példány árának felel meg.

„Normális dolog egy demokratikus országban, hogy az újságosbódéban eladott két példány árából több mint egynek az árát az irodák és az ott dolgozó újságírók biztonságára kell fordítani?” – írta szerkesztőségi cikkében Riss, és úgy véli, a szólásszabadság kezd luxuscikké válni.

Az újság forgalma 19,4 millió euróra esett vissza 2016-ban, a 2015-i évi merényletet követő rekord (több mint 60 millió euró) után.

Három év, 241 áldozat

Minden akkor változott meg, amikor két fegyveres férfi, Said és Chérif Kouachi 11 embert lemészárolt a lap szerkesztőségében.

Ezzel kezdődtek a Franciaország elleni dzsihádista merényletek, amelyeknek azóta 241 halottjuk volt.

Mégis röhögünk? Igen

A Charlie Hebdo szerkesztőségében megölt áldozatok között olyan emblematikus személyek voltak, mint Cabu, Wolinski, Honoré, Tignous karikaturisták, Charb szerkesztőségi igazgató és Bernard Maris közgazdász.

„2015. január 7. új világba repített bennünket, amelyben fegyveres rendőrök, biztonsági zsilipek és páncélozott ajtók, frász és halál van. Mindez Párizs közepén, olyan körülmények közepette, amelyek nem válnak a Francia Köztársaság dicsőségére. És mégis röhögünk? Igen” – írta Facrice Nicolino Amit ez a három év valójában megváltoztatott című, hosszú elbeszélésében.

A lapban megjelent más írások azokról a rendszeres fenyegetésekről számolnak be, amelyek – főként az internetes közösségi oldalakon – az újság elleni fizikai támadásokra szólító üzeneteket váltották fel.

A Charlie Hebdo külföldön is jelképpé vált címlapjai gyakran váltanak ki fogcsikorgatást. Legutóbb a lap amiatt kapott fenyegetést, ahogyan a nemrég elhunyt francia rocksztár, Johnny Hallyday betegségéről beszámolt.

Kérdőjelek

A terrorellenes ügyekkel foglalkozó vizsgálóbírók reményeik szerint tavasszal fejezik be a merénylet ügyében folyó nyomozást.

Három év elteltével a nyomozóknak még nem sikerült megállapítaniuk, hogyan egyeztettek a Kouachi-fivérek és a két nappal később egy kóser üzletben öt embert meggyilkoló dzsihádista, Amédy Coulibaly. Azt sem tudják, honnan szerezték fegyvereiket a Kouachi fivérek.

Az ügyben legalább tizenhárom ember ellen folyik eljárás, akiket azzal gyanúsítanak, hogy valamilyen szinten logisztikai támogatást nyújtottak Amédy Coulibalynak.

Szombaton Mindig Charlie címen tartanak megemlékező vitát Párizsban, kerekasztal-beszélgetést és koncertet a párizsi Folies Bergeres-ben a szerkesztőség tagjai és Manuel Valls volt miniszterelnök részvételével. Vasárnap várhatóan Gérard Collomb belügyminiszter vesz részt egy párizsi megemlékezésen és a Köztársaság téren a Mozgalom a Békéért, a Terrorizmus ellen nagygyűlésen.

A franciaországi zsidó intézmények képviseleti tanácsa jövő keddre hívott össze nagygyűlést a Porte de Vincennes-nél a kóser üzletben megölt áldozatok emlékére. (MTI)