Hamis léggömbök

Az annyira zűrzavaros helyzetben, mint amilyen a német választások után kialakult, minden jósolgatás kockázatos, valószínűleg semmi sem jönne be. Csak a pártvezetők nyilatkozataira lehet hagyatkozni, ők pedig, a rakétavédelemből vett hasonlattal élve, kizárólag hamis célpontokat, amolyan fémléggömböket eregetve tévesztik meg a nagyérdeműt, tesztelve a többiek alku- és tűrőképességét. Németországban pillanatnyilag minden koalíciós változatnak van realitása, és mindnek vannak veszélyei. De a legnagyobb veszélyt a bizonytalanság jelenti, ami már nemcsak belpolitikai kérdés. Ismét egy hasonlattal élve: ahogy az USA a jelenlegi világpolitikai helyzetben nem engedheti meg magának az új izolacionizmus valamiféle térnyerését, úgy Németország sem a bezárkózást, visszahúzódást Európában, az identitásválsággal küszködő Európai Unióban.

Mivel a liberális FDP kikosarazta a szocdem–zöld koalíciót, a zöldek pedig kikosarazták a kereszténydemokrata–liberális szövetséget, sokan már csak két változatban gondolkodnak: a választások megismétlésében vagy a nagykoalícióban.

Az első ellen szól a kis pártok szempontjából az, hogy valószínűleg nem érnének el ilyen jó eredményt, elveszítenék a mérleg nyelve-pozíciójukat, hiszen a németek többsége – a felmérések szerint – máris megcsömörlött a bizonytalanságtól.

A nagy pártok szempontjából: az SPD bízhatna abban, hogy az újabb kampányban folytatódna Schröder diadalmenete, aki a biztos halálból hozta vissza pártját. Ellene szól: mozgósíthatja magát a CDU/CSU-szimpatizánsok azon tábora, amely vasárnap nem ment el szavazni, mert megijedt a jobboldali gazdasági reformcsomagtól, főleg az adóreformtól, s ezért a német mellett az egész európai jobboldali sajtó leszedte róla a keresztvizet. Marad a németek által is elfogadhatónak tartott nagykoalíció lehetősége: az nem leküzdhetetlen akadály, hogy pillanatnyilag két kancellárjelölt van, s mintha egyik sem lenne hajlandó visszalépni. Ez nem komoly, Németország nem Szlovákia, Schröder is, Merkel is tudatosítja a hatalmas nemzetközi felelősséget, azt a veszélyt, amit a válság elhúzódása, Németország – a destabilizáció erős kifejezés lenne – kiszámíthatatlansága jelentene. Itt válik igazán érdekessé az uniós kérdésekre szakosodott brüsszeli hírszolgálat, az EurActiv elemzése.

E szerint az EU szempontjából a legnagyobb veszélyt éppen az CDU/CSU–SPD nagykoalíció jelentené. A két nagy párt közötti különbségek elég jelentősek ahhoz, hogy a döntéshozatalban semlegesítsék, lebénítsák egymást, ami Németországban is politikai instabilitást okozna, meg az unióban is számos fontos kérdésre rányomná bélyegét. Mivel a két nagy párt egyformán erős, a kormánynak a külpolitikában is csak nagyon szűk lenne a mozgástere.

Az nyilvánvaló, hogy minden jobb egy elhúzódó berlini béna kacsa-időszaknál, egyébként semmi sem biztos. De délután talán okosabbak lehetünk, hiszen ma kerül sor a CDU/CSU és az SPD közötti első hivatalos tárgyalásra. Biztató lehet Schrödernek az a keddi kijelentése, miszerint minden párttal hajlandó az előfeltételek nélküli párbeszédre.