Emléktáblával tisztelegnek Szinyén az amerikai könnyűlovasság megalapítója előtt

Az emléktábla elhelyezése a karcagi Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület kezdeményezésének köszönhető, akik által Magyarország Kassai Főkonzulátusa kapcsolatba lépett a szinyei polgármesterrel, hogy a huszárezredes emlékét őrző kápolnán – melyet a felesége állíttatott – most egy emléktáblát helyezzenek el. A kápolnát a település Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának támogatásával teljesen felújította, a Borbás Márton szobrászművész által készített emléktáblát pedig a huszárezredes születésének 300. évfordulóján tegnap, 2024. november 13-án avatták fel és adták át. A nagyszabású rendezvényen többek között Vargha Tamás miniszterhelyettes, a honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára, Miroslav Nawrat, Szinye község polgármestere, Hermann Róbert főtanácsos, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, Örlős László, a Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület alelnöke, Borbás Márton szobrászművész, Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja, Marián Brinček, a szlovák honvédelmi minisztérium ezredese, valamint a magyar, a lengyel és az amerikai katonai attasé is részt vett. 

Petőfit is megihlette

Ahogy az a rendezvényen elhangzott beszédekben is hallható volt, az élettörténetük hasonlóságaira való tekintettel egyesek szerint nem kizárt, hogy Petőfi Sándor 1844-ben íródott költeményének, a János vitéznek fő alakját, vagyis Kukorica Jancsit maga Fabriczy Kováts Mihály ihlette. 

„A háromszáz évvel ezelőtt született huszárezredes kétségek nélkül a magyar újítók közé tartozik. Neki is köszönhető, hogy a magyar katonák különleges könnyűlovas harcmodorát, a huszárságot a világ számos hadseregében alkalmazták. A magyarok és a közép-európaiak kitartásának híre, tudása és leleményessége a világ minden pontját bejárta már, és ezért is vagyok olyannyira büszkék arra, hogy a legnehezebb helyzetekből is megtaláljuk a kiutat és gyakran úgy gondolkodunk, hogy az nemcsak a magyar társadalmat, hanem az egész világ fejlődését is formálják” – mondta ünnepi beszédében Vargha Tamás miniszterhelyettes. 

A beszédekből az is kiderült, hogy Szinyén sokáig nem is tudtak arról, hogy a helyi templomhoz közeli kápolnának ilyen fontos magyar kötődése van. „Először Hetey Ágota főkonzultól hallottam róla, s arról is, hogy a kápolnát a település fejlődésében nagy szerepet betöltő Szinyei Merse család egyik tagja, a huszárezredes felesége, Szinyei Merse Franciska építette. A közös emlékek ápolása számomra is fontos. Szomszédok vagyunk, ezért ki kell emelni azokat a dolgokat, amelyek összekötnek bennünket” – mondta Miroslav Nawrat polgármester.

Washington huszárezredese 

A megjelent felszólalók közül a Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület alelnöke, Örlős László Póka-Pivny Aladár, a Kováts-emlékmű kutatójának közleményét idézve elmondta, hogy Szinyei Merse Franciska azért emeltette a kápolnát Szinyén néhai férje emlékére, mert sírját nem látogathatta. A kápolnát 1853-ban fedték újra a templom restaurálása során. Fabriczy Kováts Mihály halálának évfordulóján májusban Karcagon kezdődött meg a megemlékezések sora, melyek a tengeren túli Washingtonban, Charlestonban és New Yorkban folytatódtak. 

„A rendezvények az Amerikában élő magyarok és az amerikaik részéről is méltó módon emlékeztek meg George Washington huszárezredeséről. Az eseménysorozathoz tartozik ez a mai emléktábla avató rendezvény is, melynek során a szlovákok és a magyarok tisztelegnek Fabriczy Kováts Mihály emléke előtt” – mondta Örlős László. 

Kováts életútja 

Fabriczy Kováts Mihály (Karcag, 1724 – Charleston, Dél-Karolina, 1779. május 11.) magyar katonai parancsnok és nemes, az amerikai függetlenségi háborúban huszárezredes volt. Lengyel barátjával, Kazimierz Pulaskival együtt az „amerikai lovasság atyjának” nevezik. Charleston ostrománál súlyosan megsérült, miközben lengyel társával támadást indított a brit egységek ellen. Pár percen belül belehalt a sérüléseibe. Nagykunsági köznemes családból származott. Az osztrák örökösödési háborúban a jászkun huszárezred zászlósa volt. 1746-ban porosz szolgálatba szegődött. 1752-ben zászlós és 1757-ben másodhadnagy volt. A hétéves háborúban az osztrákok ellen harcolt. 1761-ben kilépett a porosz hadseregből és Magyarországon keresztül Lengyelországba akart távozni. Mielőtt azonban átlépte a határt, az osztrákok elfogták és Bécsbe szállították. Mária Terézia szabadon bocsátotta és őrnaggyá nevezte ki. 1773-tól 1775-ig Szászországban élt, ahol ismét érintkezésbe lépett lengyel emigránsokkal, elsősorban Kazimierz Pułaski (Pułaski Kázmér) gróffal. 1776 augusztusában Olasz- és Franciaországba távozott, 1777. január 13-án Franciaországból latin nyelvű levelet írt Benjamin Franklinnek. Amerikába távozott, 1777 tavaszán érkezett Bostonba. Jelentkezett az amerikai hadseregbe, fogadta őt George Washington tábornok is, és 1778-ban az amerikai kongresszus javaslata nyomán a Pulaski-légió kiképzőtisztjének nevezte ki. Kováts készítette el az amerikai lovasság első szabályzatát. Előbb New Jersey északnyugati részén harcolt az angolok és az általuk felbiztatott indiánok ellen, majd Karolinába vezényelték Lincoln tábornok támogatására. Charleston ostrománál esett el, ahol szobrot is állítottak neki.