Helyreállítaná a város a kápolnát az egykori evangélikus temetőben

A város támogatást kér a kápolna átfogó revitalizációjáoz szükségs projektdokumentáció elkészítéséhez, és bíznak benne ha sikerrel járnak, akkor további külső forrásokból a körülötte lévő területet is átalakítanák. A kápolnát elsősorban oktató jellegű célokból újítanák fel.

Ezzel egyidejűleg interaktív táblákat helyeznénk el, amelyek megörökítenék és bemutatnák az evangélikus temető történetét. A kápolnában rövid életrajzokat mutatnánk be azokról a fontos kassai polgárokról, akik a temetőben találták végső nyughelyüket

– mondta Jaroslav Polaček polgármester, hozzátéve, hogy a kápolnában történelmi fényképeket is elhelyeznek, valamint a temetői terület revitalizálásáról vagy a kápolna felújításáról készült fotókat. 

A cél az, hogy a felújított kápolna és környéke a város lakói és látogatói számára is érdekes fotóponttá váljon, ahová például a kassai általános és középiskolák diákjai is eljutnának tanulmányi kirándulásokra. A Pohle-Roth család temetőkápolnája nemzeti kulturális műemlék, mely az ingatlan műemlékek nyilvántartása szerint 1842-ben épült. Az egykori temető elhanyagolt területét, amelyen áll, a város az elmúlt években megtisztította a felhalmozott szeméttől. A terület további revitalizációját a közelmúltban több mint 2 000 lakos bevonásával végzett kérdőíves felmérés eredményei is vezérlik. Ebből kiderült, hogy a lakosság leginkább azt szeretné, ha a park egy városi parkhoz hasonlóan nézne ki, de azt is, ha a park természetes jellegű lenne, zölddel, fákkal és bokrokkal, ösvényekkel, virágágyásokkal és egy tóval díszítve. A legtöbben emellett sok padot és játszóteret, illetve ivóvízzel kombinált piknik- és grillezőhelyet szeretnének.

Impozáns síremlékek 

Wick Béla kassai pap, tanító, történész 1931-ben kiadott kötetében feljegyezték, hogy a kassai evangélikusok régi temetője Kassa nyugati részén lévő középkülvárosban, a Forrás utca mellett emelkedő domboldalon található. Első területét, e hitközség részére, Demeczky Mihály főbíró alatt 1687-ben hasították ki, miután a Szent Erzsébet-székesegyház és a Szent Mihály-kápolna a belvárosi temetőterülettel együtt végleg visszakerült a katolikusok tulajdonába. 

Az új sírkertben az evangélikusok istentiszteletek tartására fatemplomot építettek. 

A templomot II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Rabutin császári hadvezér, a város ostroma alkalmával 1706-ban fölégette. A kuruckor lezajlása után a temető területén egy iskola és három fatemplom épült a német, magyar és szlovák evangélikus hívek részére. Ezekben a templomokban egészen a 19. század elejéig, a Malom utcán lévő mai evangélikus templomnak 1816-ban történt felépítéséig istentiszteleteket tartottak. 

A Forrás utcai temető a 18. század hetvenes éveiben már megtelt, ezért azt a megvásárolt szomszédos területtel bővítették. Az evangélikusok régi temetője 1889. május 31-ig, a mai köztemető megnyitásáig volt használatban. Ezután a város engedélyével csupán egyes családi sírboltokban helyezhettek el újabb halottakat. A sírkertben utolsóként Hosztásch Júlia hajadont helyezték végső nyugalomra 1889. május 30-án.