Hallgat a múlt

Szlovákiában tavaly Vlachovo nyerte el a példás település büszke címet. Tavasszal jártam az egykor Oláhpatak nevet viselő észak-gömöri faluban, amely Rozsnyótól kissé északra, a bányavidéken fekszik, fenyvesek borította hegyek karéjában. Zegzugos utcáinak faházai beszédesen őrzik a múltat, új épületei arról árulkodnak, hogy a szociban folyt bányászat jó megélhetést nyújtott az itteni szlovák embereknek. Amit mellesleg nem a kommunisták, hanem az Andrássyak honosítottak meg. Ottjártamkor nagy munkában voltak az oláhpataki atyafiak. Az Andrássy-kastélyt tatarozták, amelyben gróf Andrássy Gyula egykori külügyminiszter látta meg a napvilágot. A festői szépségű Gömörország teli van pusztuló kastélyokkal, kúriákkal. És tehetetlen polgármesterekkel, akiknek eszébe sem jut, hogy megírjanak egy pályázatot, hátha megmenthetik azt a kincset, amit az elődök hagytak rájuk. Vlachovo alias Oláhpatak polgármesterének ez eszébe jutott. Pedig a falunak nincsenek jó emlékei a grófi családról. Állítják, az Andrássyak kiszorították a parasztokat a legjobb földjeikből, s amikor azok deputációt indítottak Bécsbe, a grófék vasba verve cibálták vissza őket. De ez tán csak legenda, sok hasonlót gyártottak az agymosás évtizedeiben. De az Andrássy-kastély kapóra jött, a fordulat után a család eladta a községnek. Kórlapján a 20. század minden betegségtünete feltüntethető: még kaszárnya is volt a II. világháború alatt. Egykori pazar termeiben, ahol koronás fők is megfordultak, katonalovak grasszáltak a fényes parketten. Később a munkáshatalom kultúrháznak, moziteremnek használta, és a Matica slovenská is megtelepült benne. Memento mori – az Andrássy-kastélyt uniós támogatással szedte rendbe a falu. Feltétel volt, hogy a grófi család is kapjon benne emlékszobát. Az atyafiak ezt a békát is lenyelték. A pénznek nincs szaga. Hanem mégis van egy szépséghibája a dolognak, amiről a média nem cikkezik. A polgármester megsúgta, hogy Oláhpatakon, a környék falvaival ellentétben, azért nincsenek romák, mert a ’60-as években elűzték őket. Egy báli éjszaka után csúnya verekedés tört ki, halott is volt, és az azóta sem emlegetett exodus lett a következménye. Kíváncsi lennék, vajon akkor is példás község lenne-e ma Vlachovo, ha mondjuk tíz-húsz százalékban cigányok laknák? És példás-e az a község, ahonnan embereket üldöztek el? A kérdésre természetesen nincs válasz. Igaz, kérdés sincs. A múlt cinkosan hallgat.

FIGYELŐ

Veszélyt jelent

a Földre Kína és India fejlődése

Az amerikai Worldwatch Institute szerint a Föld nem rendelkezik azzal a víz- és energiamennyiséggel, szántófölddel, amely lehetővé tenné, hogy Kína és India lakossága nyugati színvonalon éljen – ismertette a BBC. A Világ állapota 2006-ban című jelentés szerint a két szárnyaló gazdaság súlyos környezetszennyezést okoz, és a növekedéssel bolygónk természeti erőforrásai képtelenek lépést tartani. „Kína, India, Japán, Európa és az USA vágyainak kielégítésére egyszerűen alkalmatlan a Föld – nem beszélve a világ többi részéről.” Az Egyesült Államoknak – amely még mindig a Föld természeti erőforrásainak legnagyobb használója – együtt kell működnie a két óriással a környezetbarát technológiák kifejlesztésében.