Haladás a jelöltek gazdasági igazodásában

A tagjelölt országok figyelemre méltó előrehaladást értek el gazdaságuknak az Európai Unióhoz való hozzáigazításában az Európai Központi Bank egy elemzése szerint. Az EKB azonban sürgeti az egy főre jutó jövedelemben mutatkozó különbség gyorsabb ütemben való felszámolását. A gyenge világméretű konjunktúra ellenére a leendő tagországok pozitív gazdasági teljesítményt mutattak fel 2002-ben. Az euróövezethez képest még lendületesebb is volt a növekedés egyes tagországokban, az inflációt pedig összességében sikerült jelentősen lefékezni – állapította meg Frankfurtban közzétett éves jelentésében az Európai Központi Bank. Az ezredforduló 10 százalék körüli inflációs rátáját 2002 végére sikerült 3,5 százalékra leszorítani, és így az euróövezet 2,3 százalékos átlagához közelíteni. Az EKB azonban úgy látja, hogy a drágulási ráták további csökkentése – ami pedig egyik feltétele a valutauniós csatlakozásnak – nem ígérkezik könnyűnek. A reformok és a termelékenység növekedése eltérő inflációs rátákat eredményezhet, s ve-szélyeztetheti a stabilizációban és az inflációfékezésben eddig elért eredményeket a költségvetési célkitűzések újabban tapasztalható elvétése – figyelmeztet az Európai Központi Bank az elemzésben, amely hangsúlyozottan nem számít a tagjelölt országok euróérettségére vonatkozó hivatalos bizonyítványnak. A jövőre csatlakozó 10 új tagország közül az elsők előreláthatólag 2007-ben vezethetik be a közös valutát, az eurót. Az Európai Központi Bank sok pótolnivalót lát a reálgazdasági konvergenciában, ami azonban nem hivatalos kritérium az eurózónához való csatlakozást illetően. A lemaradás főleg az egy főre jutó jövedelemben és a gazdasági struktúrák hasonlóságában mutatkozik meg. Az EKB adatai szerint a jövőre csatlakozó 10 ország bruttó hazai terméke jelenleg csak 44 százalékát teszi ki az euróövezet átlagának. Az EKB sürgeti a gazdasági növekedés, valamint a jogi és intézményi rendszer reformjának „változatlan tempóban” való folytatását is, hogy felgyorsuljon a felzárkózás az egy főre jutó reáljövedelem területén. Gyorsítaniuk kell az európai szabványokhoz való igazodásukat a csatlakozó országok bankjainak és pénzpiacainak is, és e téren az Európai Központi Bank „kész a legszorosabb együttműködésre”. A bank szerint a csatlakozáskor kellő mértékben figyelembe kell venni a fizetésforgalmi és az értékpapír-piaci rendszerek továbbfejlesztését. A kelet-közép-európai pénzintézeteknek be kellene kapcsolódniuk az új, egységes fizetésforgalmi rendszer felépítésébe is, amellyel a bankok az EU által július 1-jétől előírt díjcsökkentésre készülnek fel a határokon átlépő átutalások esetében. A kelet-európai hitelintézeteknek behoznivalójuk van a lakossági ügyfelek ellátása tekintetében is. Míg az EU-tagországok állampolgárai átlagosan másfél bankszámlával rendelkeznek, egyes tagjelölt országokban a lakosság csak egy részének van egyáltalán banki kapcsolata. Nem növeli a gazdasági hatékonyságot, hogy a béreket, nyugdíjakat és a szociális juttatásokat gyakran készpénzben folyósítják, s készpénzben történnek az államnak való befizetések is – figyelmeztet az Európai Központi Bank. A kelet-európai pénzintézetek előnye ugyanakkor, hogy nyugati versenytársaikhoz képest nagyobb növekedési potenciáljuk van.