Ha süt, esik a bővítés?

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások a célegyenesbe érkeztek, Brüsszel 2000 decemberében a Nizzai Szerződésben lefektette a bővítés forgatókönyvét, ennek dacára földrészünk legújabb kori történetének egyik kulcsfontosságú fejleménye – átmenetileg – halasztást szenvedhet. Ugyanis a közép-európai és baltikumi volt szocialista országok eddigi igyekezete ĺrország hétvégi döntésétől függ. A viharos gazdasági növekedést produkáló, s ezért kelta tigrisnek elkönyvelt szigetország polgárai október 19-én immár másodszor szavaznak arról, vajon elfogadják-e vagy elvetik a meghatározó fontosságú Nizzai Szerződést. Tavaly júniusban a közönybe fulladt első referendum során a voksolók 54 százaléka elvetette a nehézkes, ám egyetlen reális forgatókönyvként kezelt nizzai dokumentumot; most valamivel több a várhatóan igennel szavazók aránya mint az ellenzőké, mégsem mehetünk biztosra. Az uniós tagságból hallatlan módon profitáló írek megfigyelők szerint a szavazást tévesen összekapcsolják országuk semlegességével, a kormány népszerűtlen döntései miatti tiltakozással, továbbá a fiatalok körében növelheti a „nemre” adott szavazatok számát, hogy a kabinet az elmúlt hetekben 70 százalékkal emelte a főiskolai tandíjakat. Ráadásul a csatlakozásból eddig rengeteget profitáló ĺrország lakói egyre inkább vevők lettek a távoli Brüsszel helyi érdekeket figyelmen kívül hagyó döntéseiről szóló bírálatokra. Az ĺrországban működő nagyvállalatok közül néhány, például az amerikai General Electric egyenesen megfenyegette az ellenzőket, kijelentve: ellenkezés esetén megfontolja további befektetéseit. Rossz nyelvek szerint nem kell ilyen bonyolult magyarázatokat keresni, elég csupán, ha szombaton szépen fog sütni a nap, s akkor az írek a természetet fogják részesíteni előnyben az urnák helyett – pácban hagyva 75 millió, az Európai Unióba belépni vágyó polgárt. Günter Verheugen uniós csatlakozási főbiztos szerint ha a szigetország másodszor is nemmel szavaz, akkor meghiúsulna vagy elakadna a Big Bang, vagyis az unió tíz új taggal való kibővítése, mivel ebben az esetben nincsen B-terv, új forgatókönyvet kell kidolgozni. Ez azt jelenti, hogy a sokszor hangoztatott 2004-es belépési időpont 2005-re vagy 2006-ra tolódik ki. Ha a csatlakozás többlépcsőssé válik, akkor Magyarország, Szlovénia, Csehország és Észtország akár már 2004-ben az EU tagállama lehet, őket 2005-2006-ban Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia követné, két éven belül pedig Bulgária, Románia és akár Horvátország is aláírhatná a csatlakozási szerződést. Akár van vészforgatókönyve az uniónak, akár nincs, piaci szereplők szerint az elutasítás negatív hatással lenne térségünk gazdaságára. Például régiónk fizetőeszközei már napok óta dermedt állapotban várják a hétvégi vokscsata kimenetelét; elemzők szerint amennyiben az EU-csatlakozás kisiklik, nem lenne meglepő, ha a közép-európai valuták nyomás alá kerülnének. A népszavazás körüli bizonytalanság némileg visszavetette a közép-kelet-európai kötvénypiac iránti érdeklődést is – írta a Financial Times. Külföldi befektetők becslések szerint 14 milliárd euró körüli tőkét tartanak térségünk államkötvény-piacaiban. Kedvezőtlen végkimenetel esetén e papírok vonzereje csökkenne, ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők közül is kevesebben kopogtatnának nálunk. Végezetül van még egy, inkább politikai, lélektani fordulat: elutasítás esetén sokan úgy fognák fel a történéseket, hogy nem kellünk Európának, ami a nacionalista, populista pártokat erősítené. Ezért bízzunk benne, hogy a zöld sziget zöld jelzést ad az Európai Unió kibővítésének.