Gyermeknapi gondolatok

A zenebona a távolabbi rétről hallatszik. Szegény gyerekek, ha én ide hallok mindent, akkor mit kell elviselnie az ő dobhártyájuknak?! Úgy látszik, minden téren vannak emberek, akik csak a szélsőséges megoldásokat ismerik. A zenét csak fültépő hangerőre tudják kihangosítani. A buszban úgy felerősítik a klimatizációt, hogy szinte jégcsapok lógnak. De számomra az is szélsőség, amikor egymást szerető párok tudatosan nem akarnak gyermeket.

Persze, mondhatjuk, hogy senki sem lát bele mások életébe, így nem tudhatja, mi készteti őket ilyen döntésre. Meg hogy a gyermeket el is kell tartani. Mindez igaz. De csak részben. Ugyanis ma már számtalan adat bizonyítja, hogy az európai népek gyermekvállalási kedvének nem a szükség szab határt, hanem épp fordítva: a jólét. Vagyis elsődlegesen nem azért születik kevesebb gyermek, mert a szülők félnek, hogy nem lesz miből eltartani. Persze, más okok sem hagyhatók figyelmen kívül, például a csökkenő termékenység, főleg a férfiak körében, és még sok minden más. De én nem ezekre gondolok, hanem azokra a párokra, amelyek egyértelműen kijelentik, hogy az ő életükbe nem fér bele a gyermek. Az ő életük teljes, minden idejüket a munkájuknak, egymásnak, az utazásnak, a hobbijaiknak, a barátaiknak szentelik, egyébként van kutyájuk. Ezek a párok jelenleg kisebbséget alkotnak, de a példájuk helyenként ragadós, nyilatkozta egy cseh dokumentarista, aki a családról szóló filmjével kapcsolatban velük is beszélgetett.

Erről nekem a Bébi úr című rajzfilm jut az eszembe. A „bébigyár” egyik menedzsere csecsemőtestben születik bele egy családba. Fontos küldetése van. A bébigyár statisztikái szerint az emberek világában egyre nagyobb előnyt élveznek a kiskutyák a kisbabákkal szemben. Bébi úrnak ezt a tendenciát kell megfordítania. Azt kell elérnie, hogy az emberek inkább kisbabát akarjanak, mint kiskutyát. De nem a kiskutya az ellenség, hanem valaki, aki azt sugallja, hogy jobb a kiskutya, mint a kisgyermek.

Már rég nem láttam ennyire emberbarát filmet. Szándékosan írtam emberbarátot, nem pedig családbarátot. Család van többféle. Az említett párok is annak tartják magukat. De azzal, hogy szándékosan lemondanak a reprodukcióról, az emberi faj érdekei ellen cselekednek. Elméletileg lehetnek emberbarátok, de a gyakorlatban nem azok. Az embernek persze joga van ahhoz, hogy ne reprodukálja önmagát, de kérdés, pusztán elméletben, hogy meddig terjedhet ez a jog. Akár az adott nép kihalásáig?

Most épp gyermekzsivaj hallatszik az ablakom alatt. Kinézek. Vidám csapat. Tejesüveg van a kezükben, abból isznak. A tej élet, erő, egészség. Állítólag. A gyermek meg élet, erő, jövő. Ebben biztos vagyok.