Globális kiegyenlítődés

A közelmúltban jelent meg Párizsban 25 külpolitikai szakértő kétéves közös munkájának köszönhetően Alexandre Adler szerkesztésében A CIA jelenti: Milyen lesz a világ 2020-ban? (Le Rapport de la CIA : Comment sera le monde en 2020?) című kötet, amely a közeljövő külpolitikájának lehetséges forgatókönyveit vázolja fel. A megjelenés kapcsán a francia politológus az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) békés, illetve katasztrófákat jósoló forgatókönyveit kommentálta a párizsi folyóiratban.

A békés világot remélő elképzelés szerint a közeljövőben folytatódik a 90-es években kialakult világhelyzet: a szovjet birodalom széthullása következtében létrejött úgynevezett pax americana a japán recesszióval, Kína politikai nehézségeivel, a radikális iszlám térvesztésével. E forgatókönyv szerint az „Egyesült Államok meteorként száguld tovább, míg a többi ország nem tér magához kínjaiból” – mondta el Adler, aki szerint ennek megvalósulására nem sok esély van.

A „félelem ciklusának” nevezett, katasztrófákat felvázoló „rémálom” értelmében a demokrácia térnyerését meggátolandó a kommunizmust nacionalizmussal felváltó kínai hatalomnak Putyin Oroszországával, Iránnal és a Hugo Chávez képviselte latin-amerikai országokkal összefogva sikerül koalíciót létrehoznia az ügyetlen Egyesült Államok ellen. Mindezt betetézné a Közép-Kelet országaiban a radikális iszlám térhódítása a nukleáris proliferációval és az olaj 100 dolláros hordónkénti árával.

Ez utóbbi forgatókönyvet az országok között a globalizáció teremtette kölcsönös függőség miatt nem tartja valószínűnek Adler. Véleménye szerint Kína az amerikai piacból él, tehát politikai öngyilkosság lenne részéről az Egyesült Államok ellen fordulni.

Szovjetunió és a kelet-európai országok nacionalizmusa az európai integrációval fokozatosan meg fog szűnni. A politológus által a „Davos szerinti világnak” nevezett berendezkedésben a szilárd gazdasági növekedés egyre inkább kevésbé nyugatias képet fog kölcsönözni a globalizáció folyamatának, mert az ázsiai óriások belső piacai kerülnek a világ technológiájának és kereskedelmének központjába.

Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja a politológus a muzulmán országok ideológiai támadását, amely legyőzheti a nyugati világ ellenőrzése alatt tartott hagyományos rendszereket, s a szaúdi olajra, a pakisztáni nukleáris energiára és a muzulmán országok demográfiai potenciáljára támaszkodva egységet teremthet az iszlám világban.

A Nyugat által megalázott muzulmán világ reformok hiányától szenved, határtalan a korrupció, ráadásul ezen államok közül egyedül Törökország rendelkezik demokratikus tapasztalattal – hívja fel a figyelmet Adler.

A francia politológus szerint az Egyesült Államoknak az általa jelenleg elutasított többpólusú világrendet kellene támogatnia a radikális iszlámot képviselő országok visszaszorítása érdekében, s a világ nagyhatalmaival összefogva kellene lecsapnia a terroristákra és az őket támogató államokra.