Fuss már be, te rohadt dög!

A Tisztelt Ház vagyonnyilatkozatokat gyűjtő összeférhetetlenségi bizottságának el kell döntenie, március 32-e még időben van-e, vagy azon nyomban késedelmi bírsággal kell sújtani a tréfás kassai polgárt. A hírek szerint Gál Gábor, a bizottság elnöke már táviratozott a Vatikánba. Addig is, míg a Szentszék válaszát várják, a testület helyi erők bevonásával próbálta orvosolni a problémát. A vitához eddig Ľudmila Mušková HZDS-es képviselőnek volt a legkonstruktívabb hozzászólása. A március 32. tulajdonképpen nem április 1.? – tette fel a lényegretörő kérdést a kiszucaújhelyi honanya. Ezt az éleslátást! Már érthetjük, miért olyan nehéz bejutni a parlamentbe… Örömmel töltheti el a választókat, hogy politikusaink fegyelmezettek, mindenki időben leadta a vagyonbevallását. Kár, hogy nem tudni meg belőlük semmit, legfeljebb azt, hogy a politikusoknak van házuk és autójuk.

Ha önök szombat délután, egy kiadós metszés vagy veteményezés után kezdik olvasni a lapot, akkor már jó eséllyel a pozsonyi Szlovák nemzeti felkelés teréről is hazamentek a legények, akik a nagy szlavofil összeborulás jegyében Szerbia mellett és Koszovó ellen tüntettek. Ezt a tüntetést – a Slovenská pospolitosť demonstrációja után alig pár héttel – ezúttal a kommunistákhoz közeli Polgári Béke Bizottság jelentette be. Csodálatos dolog ez a Koszovó, bár a világhálón gyakran barangoló olvasók még emlékezhetnek a Sme on-line kínos videójára, amikor a képviselők közül alig valaki tudta megmutatni a parlamenti vita tárgyát képező, akkor még szerb tartományt. Csodálatos, mert képes integrálni a teljes szlovák politikai palettát, a szélsőjobbtól a szélsőbalig. Még több Koszovót!

De felesleges a határon túlra tekingetni, politikusaink idehaza is gondoskodtak arról, hogy a héten ne maradjon témátlan a sajtó. A Koalíciós Tanács ülése után a hármak kijelentették, nem engednek a törvényből. A jogszabály, melynek egyedüli célja a renitens sajtó megrendszabályozása, úgy lesz elfogadva, ahogy az nekik tetszik. Ficónak fáj, hogy a sajtó nem kormánybarát. De hát ilyenekkel kinek lenne kedve barátkozni… Mindenesetre a kormánypártiak nagyon biztosak magukban. A házelnök kijelentette, a sajtótörvény elfogadása után megkezdik az ellenzék (egy része?) által túszul ejtett Lisszaboni Szerződés vitáját. Talán ő már tudja, honnan szerzi meg a hiányzó szavazatokat? Esetlegesen beígértek pár szennyvíztisztítót meg útfelújítás pár megfelelően szavazó ellenzéki képviselőnek? Vagy azokra az européer elkötelezett?ségű ellenzéki képviselőkre hajtanak, akik nem tudják feldolgozni, hogy kevesebb teret kapnak a kamerák előtt, s bármit megtennének egy kis sajtónyilvánosságért? Meglátjuk.

Nemcsak a sajtó, az oktatásügy nótáját is elhúzta a törvényhozás e héten. Persze, a vészharangokat kongatni részben korai, mert a második olvasat során még akármi történhet egy jogszabállyal. Másrészt már késő, mert a helyzet eléggé elfajult. A minisztérium koncepciótlanul összehívogat mindenféle csoportokat, amelynek tagjai a tanácskozás előtt gyakran nem is tudják, miről fognak tárgyalni, sőt, nemegy képviselőjük a sajtóból tudta meg, hogy tagja valamelyik csoportnak. A miniszter előbb a hazafias nevelés fontosságát hangsúlyozza, majd a matekra gyúrna rá, végül mégis arra jut, hogy a szlováknak kell a húzó tantárgynak lenni, akár a magyarórák kárára is. De félni nincs okunk, mert a magyar nyelv jó helyzetben van Szlovákiában, és nem fog kihalni, ezt egyenesen Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt szóvivője mondta. Ő már csak tudja.

A hét eseményéről viszont akkor sem a politikusok gondoskodtak. A hét eseménye holnap lesz: 13.30 perckor a hosszú téli szünet után újra megnyitja kapuit a lovi. Tavaly volt egy csúnya versenynap, amikor cowboyok helyett talpig feketébe öltözött kommandósok csaptak le a békés tömegre, és kiemeltek közülük néhány zugbukmékert. A szerencsejáték állami monopólium, így a bukik vitathatatlanul törvényt sértettek, de hát mit tehetünk, náluk jobb nyerési szorzószám volt, tétre, helyre, befutóra egyaránt, és magyarul is lehetett fogadni, az ablakoknál meg nem.

A harmincadik jubileumi évet kilenc futammal nyitják meg, és összesen 24 versenynap várja a lósport kedvelőit, ebből 16 a ligetfalui ügetőn, de örvendetesen jön föl a vidék is, Szencen és Nagysurányban egy-egy alkalommal üvölthetik magukból kikelve a nézők, hogy: „Fuss már be, te rohadt dög!”, két ügetőverseny pedig Újbarson lesz. A maradék négy Nagytapolcsányban. Klasszika.

Ősszel, az utolsó, kicsit szomorkás versenynapon azon töprengtem, mit csinálnak ezek a lovis típusarcok tavaszig? Hogyan élik túl a számukra végeláthatatlannak tűnő öt hónapot? A vörös hajú, szeplős, hózentrágeres agglegény; a pacalhasú, nagykalapos, büdösszivarú férfi, aki kétszer is mellém ült, elviselhetetlen dohány?bűzt árasztva; a dadogó kalapos hölgy, a joviális küllemű nagymama, aki sosem dadog, ha kedvenc paripáját kell üvöltve megbiztatni a tribünről. Hova fogja felhajigálni ötliteres zacskóit a pattogatottkukorica-árus, akinek rekedt hangja már-már védjegy a pályán. Remélem, túlélték a telet. Szerintem egyébként Dyktis és Numera Due a hétvége legnagyobb esélyesei… Fogadjunk?!