Fruni már a múlt évben kiürítette a kasszát

Bár a közelgő parlamenti választások miatt ennek már semmi értelme sem volt, az ellenzék – sikertelenül – mégis megpróbálta leváltani a kormányt. A másik oldal sem tétlenkedett. Törvényt fogadtak el például arról, hogy a gazdik közterületen ezentúl kötelesek lesznek törődni a kutyaürülékkel. A városiak ezért biztosan hálásak lesznek, arról viszont nehezen győznek meg bennünket, hogy a képviselők a vészesen fogyó idejüket miért éppen erre, az uniós csatlakozás szempontjából lényegtelen törvényre fordították. A héten a csatlakozási tárgyalások során sikerült lezárni az eddigi leghosszabb egyeztetést igénylő fejezetet, ennek értelmében a belépés után csak némi halasztást követően emelnek néhány adót az unióban szokásos szintre. Ehhez persze a tényleges belépésre is szükség volna, ami továbbra is eléggé nehezen hihető.

Aláírták a Szlovák Gázművek eladásáról szóló szerződést, amelyről egyébként a német sajtó azt írta, hogy az új felállás kihat az egész európai földgázpiacra. Az égi manna tehát megérkezik, így megkezdődhet a vita a pénz elosztásáról. A Nemzeti Vagyonalap már beterjesztette a javaslatát, meglátjuk, mekkora hullámokat vet ez a kormányban. A nyugdíjreformra 65 milliárd koronát szánnak. Ez szép summa, ráadásul 10 milliárddal több, mint amennyit korábban terveztek. Kár, hogy a reform a héten újra elakadt. Eddig ha valami akadozott, általában a pénzhiánnyal indokolták, most már azt sem képesek megvalósítani, amire van pénzük.

A vállalati szféra érdekes híre, hogy a vagyonalap privatizálta az első két autóbusz-közlekedési vállalatot: épp a Dél-Szlovákiában komoly szerepet játszó pozsonyit és dunaszerdahelyit. A vételár nagy részét (a dunaszerdahelyi esetében 40 millió koronát) közösen visszaforgatják a cégbe. A pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatban a héten főként a Horizontról érkeztek hírek. Érdekes, hogy a vagyonának eladásával kapcsolatban általában Jozef Majský mágnás neve bukkan fel: ezen a héten a pozsonyi Duna utcai központot vásárolta meg. Az üggyel kapcsolatban eléggé szomorúan figyeltük a hivatalos intézmények egymásra mutogatását. Milan Hanzel legfőbb ügyész cáfolta Brigita Schmögnerová volt pénzügyminiszter állítását, hogy ő már két és fél évvel ezelőtt vizsgálatot javasolt a cég ellen. Erre a legfőbb ügyész szerint tavaly nyáron került csak sor, de az is meddő volt. Egyébként az ügyészség mindvégig azt állította, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a cég a tevékenységével törvényt sért. Igazán az a legfőbb ügyészi bejelentés hatott dermesztően, hogy a Fruni-birodalomból hazai területen mindössze 150 millió korona, vagyis csak aprópénz maradt. A vagyon nagy részét pedig már tavaly ősszel kimentették külföldre. A szintén komoly lakossági pénzgyűjtő cégnek számító 1. Garantovaná Rt. bejelentette: részvényeseinek felajánlotta, hogy az általa kibocsátott értékpapírokat fix kamatozású vállalati kötvényekre cseréljék be. Majd pedig a céget a tőzsdére szeretnék vinni. A Drukosban bennragadt pénz ellenében ígért részvényekről pedig pénzügyi elemzők állították, hogy teljesen értéktelenek. Indoklásként a cég hatalmas adósságait, vitatható alaptőke-emeléseit, illetve furcsa könyvelési módszereit hozták fel. Érdekességként megemlíthetjük, hogy az alaptőkében szerepel a cég 2,2 milliárd koronára becsült jó hírneve (goodwillje) is.

Új hírek jelentek a gázár alakulásáról. A jövő évtől a szabályozás nálunk is úgy történik, mint a többi országban: a monopolhelyzetben levő cég a költségeit és a tisztességes hasznot tartalmazó képlet alapján áraz majd. Ezt egy független hivatal ellenőrzi, bár a kormány tíz százalék erejéig tologathat majd az egyes fogyasztói kategóriák közt (például a lakosság javára többet fizettethet a nagyfogyasztókkal). Nyilván mindenki arra kíváncsi, hogy ez mekkora áremeléssel jár, de összegekről még nem esett szó.

A kormány a parlament csütörtök éjszakai túlórázása után a helyén maradt, nyakán a Nemzetközi Valutaalap figyelmeztetésével a túlzott pazarlásról. Válaszul megígérte, hogy spórolni fog. Hétfőn Ivan Mikloš kilátásba helyezte a költségvetési kiadások korlátozását, ez egyelőre nem váltott ki különösebb reakciókat. A legtöbbünket persze az érdekli, várható-e újabb megszorító intézkedéscsomag. A MESA 10 szerint a kormány idei költségvetési kényelmessége újra tágabbra nyitotta a kiadások és a lehetőségek közti ollót. A jelenség főként azért veszélyes, mert bár az adókat részben csökkentették, ezt nem követte a költségvetés kiadási részének átalakítása. ĺgy a jegybanki figyelmeztetések ellenére idén politikai okokból jelentős túlköltekezést produkálhatnak. A pazarlás azt vonhatja maga után, hogy bár a kormány a GDP 3,5 százalékának megfelelő költségvetési hiányt ígért, az az év végére az 5 százalékot is meghaladhatja.