FIGYELŐ

A horvát sajtó csalódottan fogadtak XVI. Benedek kölni szereplését, bírálta XVI. Benedek pápának a kölni ifjúsági világtalálkozón való szereplését, mondván, csak „átmeneti pápáról” van szó, aki nem ér fel elődjének, II. János Pálnak a magasságába. „XVI. Benedek pápa megjelenése Kölnben egymillió ember előtt megmutatta, amit az egyház pápasága kezdete óta cáfolni igyekszik: átmeneti pápáról van szó – írta a Novi List. Hazai pályán Joseph Ratzingernek nem sikerült kiállni a legfontosabb próbát a fiatalok hatalmas tömege előtt, akikre a katolikus egyház a jövőben számít, üzeneteit csak „udvarias taps” fogadta. A lap szerint XVI. Benedek nem lesz képes olyan általános rokonszenvet kelteni a katolikus hívekben, de más vallások híveiben, az ateistákban és az agnosztikusokban (az objektív világ teljes megismerhetőségét kétségbe vonó filozófiai irányzat hívei) sem, mint II. János Pál.

ROSSZIJSZKAJA GAZETA

Német szakértő szerint a lengyel–ukrán–balti–grúz szövetség nem idézhet elő szakadást Oroszország és az EU között. Alexander Rahr szerint, akit az orosz lap idézett, 2004–2005-nek hasonló jelentőséget tulajdonított a posztszovjet Független Államok Közösségének (FÁK) bomlásában, mint amilyet az 1990-es évek játszottak a kelet-európai kommunista rendszer széthullásában. Ukrajna és Grúzia nyugati értékek és struktúrák szerint igyekszik átformálni a posztszovjet teret. Ez a törekvésük teljes támogatásra lel az Egyesült Államokban, Lengyelországban és a Baltikumban. A Demokratikus Választás Szövetségének létrehozása forradalmi lépés, amely az orosz befolyás radikális csökkenésével jár a FÁK-országokban és akár amerikai bázisok megjelenéséhez is vezethet Azerbajdzsánban és Grúziában. Ha az ukrán és a grúz elnök be tudja vonni lengyel kollégáját, akkor Varsó nyomban a Demokratikus Választás Szövetségének vezetőjévé válna, mivel sem Kijev, sem Tbiliszi nem alkalmas erre. Az új szövetség oroszellenes lenne, mert sok kelet-európai ország még nem szabadult meg a hidegháborús sztereotípiáktól. Mindamellett az Oroszország és az EU közötti gazdasági együttműködés arra utal, hogy egy ilyen politikai szakítás nem logikus, és nem fog bekövetkezni.

DOON

Pakisztán saját űrrepülőtér építésére készül, ahonnan hat év múlva akarja felbocsátani első többfunkciós műholdját – írta a pakisztáni lap. A beruházás értéke 19,3 milliárd rúpia (mintegy 320 millió dollár). Pervez Musarraf pakisztáni államfő elvben jóváhagyta a műholdprogramot. Az első, Badr–1 pakisztáni műholdat 1990-ben kínai közreműködéssel bocsátották Föld körüli pályára. A Badr–2-t 2001-ben orosz Zenit hordozórakétával indították Bajkonurból.