FIGYELŐ

Ivan Gašparovič szlovák államfő egy cseh lapnak nyilatkozva leszögezte, nem fogja megengedni a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát. „A dekrétumok a múltat jelentik. Megnyitásuk nem szerencsés. A II. világháború eldöntötte, mit kell tenni azokkal, akik kiszolgálták a fasiszta rendszert. Az, amit a Magyar Koalíció Pártja a magyarországi politikusok támogatásával követel, ma Szlovákiában teljességgel elfogadhatatlan. A Beneš-dekrétumokat a holokauszthoz hasonlítani nagyon erős kávé” – állítja Gašparovič abban az interjúban, amelyet tegnap közölt a Lidové noviny című cseh konzervatív napilap. A szlovák államfő kifejtette: azok, akik ma tiltakoznak és a felülvizsgálatot követelik, gyakran azon a területen éltek, amely a bécsi döntés után magyar megszállás alatt volt, és az ott élő szlovákokkal szemben elfogadhatatlanul viselkedtek. A Beneš-dekrétumok megnyitása ezért „ma rosszabb a magyarok, mint a szlovákok számára”. A dekrétumok felülvizsgálatát érintő kérdésre Gašparovič leszögezte: „Nem. Nem fogom megengedni.” Az elnök úgy véli: az a tény, hogy az MKP politikusai ma az állam legmagasabb tisztségeiben találhatók, sokkal nagyobb mértékben jelenti a magyar kisebbség rehabilitációját, mint a Beneš-dekrétumok megszüntetése, vagy pedig egy bocsánatkérés, amelyet Bugár Béla, a MKP elnöke követel. A II. világháború után kiadott dekrétumok alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánították, elvették állampolgárságukat, vagyonukat, majd hárommillió németet kitelepítettek az országból. Miután a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 nyarán nem hagyta jóvá, a magyar kisebbség megsemmisítését Prága és Pozsony csehországi kényszermunkával, magyar–szlovák lakosságcserével és reszlovakizálással próbálta elérni. (kes)