FAZ

Európa és Amerika – egyáltalában a világ demokráciái, összetartoznak – szögezi le a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lapban megjelent cikkében Konrád György író. Konrád szerint a világ mindössze egynegyedét kitevő – tehát kisebbségben lévő – demokráciák egymás valós szövetségesei. „Aki Európát szembe akarja állítani Amerikával, nem tesz jót az Európai Uniónak“ – írja, majd emlékeztet: az amerikaiak két világháborúban vettek részt, pedig nem sok kedvük volt hozzá, és eldöntötték a háború kimenetelét. Németországban és Japánban demokráciát teremtettek, és ezt jelenlétükkel meg is védték a szovjet vagy kínai diktatúrákkal szemben. Az amerikaiaknak okuk lehet feltételezni – véli Konrád –, hogy a fasiszta és a kommunista totalitarizmus után az iszlám radikalizmus lesz a harmadik. Szaddám Huszein iraki elnök rendszere ellen indított háború előtt az irakiak jelmondata – emlékeztet – első helyen szólított harcba a cionizmus ellen, csak után említve Amerikát és Angliát, így – mint a történelemben már sokadszor – ismét a zsidóság lett a fő ellenség. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy az Egyesült Államok vállaljon világpolitikai felelősséget. Európa is cselekvően szerepelhetne a világ színpadán, ha megfelelő erők bevetésével adna hangot álláspontjának. Európára igen fontos szerep hárul a békebiztosító intézkedések terén. A demokráciáknak – áll az írásban – nem szabad elfogadniuk a kettős politikát, azaz, hogy egy ország békét hirdessen, és közben terroristákat képezzen ki, elítélje a terrort, és közben iskoláiban mártírként di-csőítse az öngyilkos merénylőket. A szerző itt megjegyezte: a kelet-európaiak annyiban különböznek a nyugat-európaiaktól, hogy gyanakvóbbak annál, semmint hogy szép szavakkal el lehetne őket bűvölni. Az 1989-es politikai fordulat előtti időkben a kelet-európai szocialista országokban is mosolyogva fogadták a nyugati vendégeket. Hasonlóban lehetett részük a közel-keleti diktatúrákba látogató politikusoknak is. A látogatások politikai célra való felhasználásának szavakba öntött megjelenése az idők folyamán változik ugyan, de a lényeg, azaz a fennkölt eszme nevében életre hívott totalitarizmus nem változik. A teljes odaadás megkövetelése, a kenetteljes szónoklatok és a gengszterpraktikák minden totalitarizmus jellemzői – emlékeztetett. Utalt arra, hogy az iszlám terroristák bőrszínre és vallásra való tekintet nélkül csapnak le mindenkire. Kihívták a legnagyobb nyugati államot, amelynek van katonai ereje ahhoz, hogy szavának nyomatékot adjon. Franciaország ugyanezt teszi Nyugat-Afrikában. Lényeg az ártatlan lakosság lemészárlásának megakadályozása. Az író szerint nem az a kérdés, hogy egy diktátor mennyi, és milyen fegyverrel rendelkezik, hanem az, hogy alattvalóit és szomszédait legyilkoltatja-e, vagy sem.