Ez történt négy hét alatt

Szeptember 11., kedd: két elrabolt repülőgép megsemmisíti a New York-i Világkereskedelmi Központot, egy harmadik a Pentagon épületére zuhan Washington mellett, a negyedik eltérített gép Pennsylvaniában jár szerencsétlenül, George Bush amerikai elnök ígéretet tesz arra, hogy kézre keríti a felelősöket.

Szeptember 12., szerda: Bush bejelenti, nem tesz különbséget a merényletek elkövetői és azok között, akik bújtatják őket.

Szeptember 13., csütörtök: Colin Powell amerikai külügyminiszter megerősíti, hogy az Afganisztánban tartózkodó Oszama bin Ladent gyanúsítják a merényletekkel, a NATO tagországai közlik: ha az Egyesült Államok bizonyítja, hogy külföldről érte támadás, hatályosnak tekintik a NATO-t létrehozó szerződés 5. cikkelyét, amely a tagállamokat kölcsönös segítségnyújtásra kötelezi.

Szeptember 14., péntek: Bush a Világkereskedelmi Központ romjainál a nemzeti megemlékezés napjává nyilvánítja szeptember 14-ét, Európában ugyancsak megemlékeznek az Amerika elleni merényletek áldozatairól, az Afganisztánt kormányzó tálibok vezetője védelmébe veszi bin Ladent az amerikai vádakkal szemben.

Szeptember 15., szombat: Bush bejelenti: az Egyesült Államok háborúban áll, és bin Laden a fő gyanúsított.

Szeptember 17., hétfő: történetének leghosszabb szünete után ismét kinyit a New York-i tőzsde.

Szeptember 19., szerda: feloldják az Egyesült Államok légterét sújtó utolsó korlátozásokat, az American Airlines légitársaság bejelenti, hogy a polgári légiközlekedést sújtó válság miatt elbocsát 20 ezer embert, példáját más légitársaságok követik, de leépítést jelent be a Boeing repülőgépgyár is.

Szeptember 20., csütörtök: az afgán vallási jogtudósok gyülekezete (uléma) azt tanácsolta bin Ladennek, hagyja el az országot, Washington ugyanakkor azt követeli, hogy szolgáltassák ki őt.

Szeptember 24., hétfő: Bush bejelenti, bin Laden és az al-Kaida szervezet pénzügyi alapjait befagyasztották, felszólítja egyben a világ országait, hogy cselekedjenek hasonlóképpen, Obaidollah Ahund tálib védelmi miniszter közli, több mint 300 ezer embert mozgósítanak, bin Laden felszólítja Pakisztánt, hogy szálljon szembe az Afganisztánt támadó amerikai „keresztes vitézekkel”.

Szeptember 25., kedd: Szaúd-Arábia megszakítja kapcsolatait a tálibokkal, Pakisztán marad az utolsó ország, amely még elismeri őket, az Egyesült Államok iszlám jogtudósok bírálatára Tartós Szabadságra kereszteli át Végtelen Igazság kódnevű akcióját.

Szeptember 30., vasárnap: a tálibok pakisztáni nagykövete bejelentette, hogy mozgalma – saját biztonsága érdekében – bújtatja bin Ladent.

Október 4., csütörtök: Tony Blair brit kormányfő bejelenti, bizonyítékok vannak arra, hogy az amerikai merényletek elkövetői közül hármat kapcsolatok fűzik bin Ladenhez.

Október 6., szombat: a Fehér Ház elutasítja a táliboknak azt az ajánlatát, hogy szabadon engednek nyolc nyugati segélymunkást, ha az Egyesült Államok beszünteti Afganisztán fenyegetését.

Október 7., vasárnap: a tálib vezetőség 8 ezer harcost csoportosít át az ország határaira és megerősíti Kabul védelmét, Pakisztánban őrizetbe veszik a tálibbarát Iszlám Párt vezetőjét, szemtanúk hatalmas robbanásokról számolnak be Kabul északi részén. Bush elnök bejelenti, hogy az amerikai hadsereg megkezdte támadását a tálibok és az al-Kaida szervezet ellen. (m)