Ez blöff, nem ígéret

A jogvédő szervezet szerint 3 hónapnál hosszabb időre szóló vízumot már most is lehet igényelni, de a feltételeknek kevesen tudnak megfelelni. Az EU tagállamaiba szóló útlevél jogilag megoldhatatlan. A honosítás egyszerűsítését pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy alapfeltétele a megélhetés, a határon túliak nagy többsége csak feketén kap munkát.

A kormány egyik javaslata szerint bevezetnék a nemzeti vízumot, amit 5 évre kaphatnának a határon túliak, és azoknak járna, akik hosszabb ideig tartózkodnak Magyarországon vagy gyakran lépik át a határt, mert ott tanulnak, oda járnak egészségügyi kezelésre, ott dolgoznak vagy családi kapcsolataikat ápolják. A Helsinki Bizottság szerint azonban már ma is kaphatnak három hónapnál hosszabb időre szóló vízumot azok, akik a fenti okokból járnak Magyarországra, ehhez azonban igazolniuk kell, hogy ott-tartózkodásuk idején van hol lakniuk és meg tudnak élni. Ezt tehát csak diákok, vagyonos emberek vagy olyanok kaphatják meg, akiknek jómódú rokonaik élnek Magyarországon.

A bevándorlási és honosítási szabályok egyszerűsítését is ígéri a Gyurcsány-kormány, a honosítás idejét 3-ról 1 évre csökkentenék. A Helsinki Bizottság szerint azonban a kormány félrevezeti a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy a honosítás az ügyintézés lassúsága miatt tart sokáig. A jogvédők szerint a fő probléma, hogy a honosítás feltétele a tartózkodási engedély, amihez viszont lakás és megélhetés kell. A fő nehézséget pedig az jelenti, hogy a külföldiek és határon túli magyarok csak nagyon nehezen kapnak bejelentett munkát Magyarországon. A feketén foglalkoztatottak viszont soha nem juthatnak hozzá a tartózkodási engedélyhez.

A kormány megígérte azt is, hogy a határon túli magyar fogalmát közjogi tartalommal töltik meg. A kabinet szerint ez később lehetővé tenné, hogy a határon túliak könnyített honosítással kapjanak állampolgárságot, illetve, hogy később bevezessenek egy olyan útlevelet, amely Magyarországra és az EU tagállamaiba való belépésre jogosít. Az EU tagállamaiba érvényes útlevelet azonban a magyar hatóságok más országok állampolgárainak nem adhatnak. A határon túli fogalmát pedig csak úgy lehet közjogi tartalommal megtölteni, ha arról megállapodás születik azzal az állammal, amelynek a határon túli magyar az állampolgára, de egy ilyen megállapodás létrejötte semmit nem változtatna a határon túl élő magyarok helyzetén, legfeljebb jogaik elismerését lehetne megerősíteni – állítják a jogvédők.

A Helsinki Bizottság szerint az egyetlen megoldás, ami valóban segít a határon túliak problémáján, ha minden áttelepülő magyarnak alanyi jogon biztosítják a honosítás lehetőségét. Hasonlóan Németország és Izrael példájához.