„Észtveszejtő” tervek: Tallinn sikeresen harcol az orosz kémek ellen

MTI-HÁTTÉR

Észtország minden más európai államnál keményebb és nyilvánosabb harcot folytat az orosz befolyás ellen, és kiemelkedő hatékonysággal lép fel a beszivárgó orosz kémekkel és a moszkvai propagandával szemben – írta a Foreign Affairs amerikai külpolitikai folyóirat.

Az apró balti állam jó ideje Moszkva egyik fő célpontja: az orosz harci gépek rutinszerűen sértették meg a légterét, s a fegyveres erők terrorellenes felkészülésnek álcázott gyakorlatokat hajtottak végre, amelyeken Észtország lerohanását szimulálták. 2007-ben pedig kibertámadás érte az országot a Kremlhez köthető hackerek részéről.

Észtország ugyanakkor bizonyította, hogy képes szembeszállni az orosz agresszióval: az észt kormányt a kibervédelem úttörőjének tartják, és már a hagyományos kémelhárítás terén is vezető szerepet játszik az Oroszország elleni harcban.

„Az észtek olyan hosszú ideig voltak kénytelenek foglalkozni az oroszokkal és korábban a szovjetekkel, hogy szinte ösztönösen értik az orosz hírszerzés működését” – mondta John Schindlert, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) elemzője. Ahogy Toomas Hendrik Ilves észt államfő fogalmazott: „Az utóbbi öt évben négy téglát kaptunk el. Ez vagy azt jelenti, hogy mi vagyunk az egyetlen ország az EU-ban, amelynek szembe kell néznie ezzel a problémával; vagy azt, hogy mi vagyunk az egyetlen ország, amely tesz is valamit a kérdésben.”

A fordulópont 2008 volt: kiderült, hogy Herman Simm, az észt védelmi minisztérium korábbi legmagasabb rangú biztonsági tisztviselője – aki NATO-titkokhoz is hozzáfért – az oroszoknak jelentett. Edward Lucas, a The Economist újságírója szerint – aki egyedüliként interjúvolhatta meg a 13 éves börtönbüntetését töltő Simmet – ez volt a NATO történetének legsúlyosabb kémügye. Simm a szövetség legféltettebb titkait, köztük zárt ajtók mögötti ülések tartalmát és a NATO titkos kódjeleit is elárulhatta Moszkvának.

Az ügy a keleti NATO-tagok megbízhatóságát is aláásta. Tallinn emiatt arra összpontosított, hogy bizonyítsa: meg tudja védeni magát Oroszországtól. Belbiztonsági szolgálata (Kapo) sebességet váltott és sok nyilvános sikert ért el. 2012-ben két, oroszoknak kémkedő észt állampolgárt fülelt le, köztük egy kettős ügynököt a Kapón belül. Tavaly szintén a Kapo egy munkatársa akadt horogra.

Ma az észt kémelhárítás sokkal hatékonyabb az oroszokkal szemben, mint bármely más európai államé és ennek három jellegzetes eleme van, amely követendő példa lehet. Az észtek nem hallgatják agyon az orosz kémek elfogását és deportálását – ahogy teszi például az USA. Másrészt, Tallinn a nyugati szolgálatokkal ellentétben nem egyezkedik Moszkvával, a jog teljes szigorával csap le az elfogott kémekre. Harmadrészt, az orosz propagandával szemben saját információs hadjáratot indított.

„Észtország az egyik legaktívabb kelet-európai állam, amely hírszerzési és kémelhárítási műveleteket folytat Oroszország ellen” – mondta Mihail Alekszandrov, a Kreml-közeli orosz agytröszt balti részlegének vezetője a Kommerszant rádiónak. Az ukrán válság nyomán Moszkva még fokozta is baltikumi tevékenységét. Áprilisban odáig fajult a helyzet, hogy egyes sajtójelentések már arról szóltak: az észt Narva városa lehet a következő Krím vagy Donyeck, miután Oroszország az ottani orosz kisebbség elnyomásával vádolta Tallinnt.

Bár Észtország lakosságának negyede orosz (Narvában 82 százalék), egyelőre úgy tűnik, nem áhítoznak arra, hogy Moszkva „felszabadítsa” őket, az oroszbarát tiltakozások egészen ritkák. Ez persze nem jelenti azt, hogy az orosz vezetés nem próbálja meggyőzni őket a „felszabadítás” előnyeiről.

Arnold Sinisalu, a Kapo igazgatója szerint az észtországi orosz kisebbség is Moszkva „honfitársi politikájának” célpontja. A Kreml oroszbarát csoportokat szervez Észtországban (is) az ország döntéseinek befolyásolására. Oroszország saját területén korlátozza a külföldi szervezeteket és más hatalmak ügynökeinek tartja azokat, de a közelmúltban több „alapot” is létrehozott észtországi csoportjai pénzelésére. Ezzel párhuzamosan az orosz propaganda azt harsogja, Észtország náci állam (úgy, mint Ukrajna). A dezinformációs kampány megpróbálja tisztára mosni a szovjet megszállás időszakát, egyúttal pedig az Észtország 2. világháborús náci megszállása alatt elkövetett bűnöket hangsúlyozza. Észtországnak kettős orosz fenyegetéssel kell szembenéznie: a történelem újraírását célzó moszkvai propaganda mellett az orosz kémek további beáramlásával.