Építésügyi receptkönyv

Szlovákia sok mindenben megközelítette már az Európai Unió régi tagországainak színvonalát, rengeteg dologban azonban még fényévekre vagyunk a szerencsésebb múlttal rendelkező nyugat-európai országoktól. Ez utóbbi kategóriába tartozik sajnos a hazai lakásállomány is. Ha az állam nem tesz radikális lépéseket az ügyben, amelyeknek köszönhetően több lakás épülhetne, a régi uniós tagországok színvonalát leghamarabb csak 20 év múlva érhetjük utol. Szlovákiában ugyanis jelenleg 359 lakás jut ezer lakosra. Ha ebből leszámítjuk a nyaralókat vagy a tartósan nem lakott házakat, ez a szám 317-re csökken. Az építésügyi tárca ugyanakkor szeretné elérni, hogy hosszabb távon utolérjük az Európai Unió színvonalát, ahol ezer lakosra 400 lakás jut.

A tárca épp emiatt készítette el a lakáspolitika elkövetkező évekre szóló „receptkönyvét”, amelyre e héten a kormány is rábólintott. A receptkönyv, hivatalos nevén a 2010-ig szóló állami lakáspolitikai koncepció, felvázolja, hogy milyen törvényeket kellene elfogadnunk, és nagyjából mekkora összeget kellene áldoznunk arra, hogy legalább megközelítsük az uniós színvonalat. Kilátásaink azonban nem a legjobbak. A lakásépítés jelenlegi ütemével ugyanis 20 év múlva sem érjük utol a fejlettebb országokat. A jelenlegi gazdasági színvonal és a lakosság anyagi helyzete ugyanis az elkövetkező években csak évi 14-17 ezer lakás építését teszi lehetővé, vagyis az ezer lakosra jutó lakások tekintetében még mindig 135 lakással maradnánk el az EU átlagától. Az elmúlt években azonban még a fentieknél is kevesebb, évente 12-14 ezer lakás épült. Hogy belátható időben utolérjük az uniós színvonalat, évente 25 ezer lakást kellene építeni, ami egyelőre elérhetetlen álomnak tűnik.

Hozzá kell tenni természetesen: az állam már csak támogatja a lakásépítést, hogy pontosan hány lakás épül, az nagyrészt a lakosság anyagi helyzetétől függ. Vagyis minél gyorsabban nő majd a gazdaság, és ezzel együtt a béreink, annál több lakás épülhet. A jövőben egyre nagyobb szerepet kellene vállalniuk a lakásépítés támogatásában az önkormányzatoknak is. Ez utóbbiak azonban ezzel egyelőre szinte egyáltalán nem foglalkoznak. A munka nagy része így az államra, azon belül is az építésügyi tárcára hárul. Ez utóbbi megtette az első lépést, így most a törvényhozáson a sor, hogy a minisztérium által előterjesztett koncepciót a gyakorlatban is megvalósítsa. Olyan törvényi módosításokat kellene elfogadnia, amelyek liberalizálnák a lakbéreket, növelnék a lakást bérbeadók jogait és a lakásszövetkezetek számára kötelezővé tennék a lakóházak felújítási tervének a kidolgozását.