Előrehozott választást akar a román államfő

Az államfő az utóbbi napokban a tengerentúlról három nagyobb politikai bombát dobott át a román politikai porondra. Pedig alig ültek el az elmúlt hónapok belterjes botrányai: Basescunak a nyáron már majdnem sikerült kikényszerítenie az előrehozott választásokat, és azóta is szinte hétről hétre különféle, vihart keltő közbeszédtémákat dob be a közéletbe. Ezúttal múlt heti amerikai látogatása során három olyan témát feszegetett, amely alapjaiban rengethetné meg a román politikai intézményrendszert.

Először is alkotmánymódosító népszavazás kiírását helyezte kilátásba az alkotmány olyan módosításáról, hogy a jelenlegi kétkamarás törvényhozó testület helyett egykamarás parlament alakulna az országban. A másik két „bomba” az észak-erdélyi autópálya építésére vonatkozó szerződés újratárgyalása, illetve a Petrom olajtársaság osztrák privatizációjának felülvizsgálata. Hazatérése után Basescu bejelentette: napokon belül konzultációra hívja a parlamenti pártok vezetőit az alkotmánymódosító népszavazás ügyéről. Az államfő azért fordulna közvetlenül a néphez e témában, mert úgy tartja, hogy a romániai pártok csak beszélnek a politikai szféra megreformálásáról, valójában semmit sem tesznek érte. Basescu szerint a jelenlegi – általa költségesnek is tekintett – kétszintű parlamenti rendszer fenntartása Románia 2007. január elsejére tervezett EU-csatlakozása után a jelenleginél is nehézkesebbé teszi majd a törvényhozói tevékenységet.

Basescu kezdeményezését volt saját pártja, a Demokrata Párt (PD) támogatja csupán fenntartás nélkül. Emil Boc demokrata párti elnök ráadásul az egyéni választókerületek bevezetését is szorgalmazni fogja. A PD legfőbb koalíciós társa, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve a liberális miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu idegenkedve fogadja az újabb államfői ötletet, úgy vélve, hogy az elnök továbbra is az előrehozott választások kikényszerítésére játszik.

Nemcsak a liberálisok, hanem más parlamenti erők, így a koalícióban helyet foglaló RMDSZ is ellenzi az egykamarás parlamentet és a Basescu által felkarolt egyéni választókerületi rendszert. Nemcsak azért, mert konkrét pártérdekeikkel ellenkezne a dolog, hanem mert a politikai felépítménybeli erőviszonyok átalakulásától is tartanak. Szerintük gyengülne például a parlament képviseleti ereje.

A Nagy-Románia Párt az ellenzékben lévő, decemberig kormányon volt Szociáldemokrata Párttal (PSD) együtt ugyancsak hátsó szándékot sejt a javaslatok mögött. Azt, hogy Basescu valójában az államhatalom teljes megkaparintására, az előrehozott választásokba torkolló belpolitikai válság kirobbantására törekszik.

Éppen a szociáldemokrata elit ellen irányul az észak-erdélyi autópályát érintő újratárgyalási indítvány, hiszen a PSD-kormány kötötte meg a szerződést tavaly az amerikai Bechtel társasággal. Basescu úgy tartja: a kormány törvénytelenül adta áldását a projektre. Szerinte amúgy is a 4-es számú páneurópai folyosó dél-erdélyi sztrádaszakaszának kiépítése a prioritás.

Az államfő felülvizsgáltatná a Petrom olajtársaság privatizációját is, mivel szerinte az előző kormány hibát követett el, amikor teljes nyersolajkészletét egyetlen magáncég, az osztrák OMV kezébe adta. Tariceanu kormányfő ezt nem hagyhatta szó nélkül, sietett is leszögezni: a másfél milliárd eurós ügylet egészének megkérdőjelezése rontaná az ország tekintélyét a külföldi befektetők előtt.

Bukaresti elemzők azonban határozottan érzékelik, hogy e két utóbbi Basescu-bomba elsősorban a mai ellenzék fő erejét veszi célba. Az elnök ugyanis meg akarja törni a szociáldemokraták „kiskirályainak” továbbra is érvényesülő központi és helyi hatalmát.