Elégedetlen kisebbségek

„Elméletileg a más nemzetiségű (nem cseh) személyeknek joguk van az anyanyelvű közszolgálati műsorokra, iskolákra, s a hivatalokkal való érintkezésben is használhatják nyelvüket. A gyakorlatban ezt azonban csak nagyon nehezen tudják megvalósítani” – jelentette ki a hét végén Prágában Petr Uhl, a cseh kormány volt emberi jogi biztosa azon a nemzetközi szemináriumon, amelyet az Együttélés Politikai Mozgalom szervezett megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. A rendezvény felett Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti (Európai Néppárt-frakció) képviselője vállalt védnökséget.

Uhl szerint a bürokratikus akadályok már a 2001-ben elfogadott kisebbségi törvényben is megtalálhatók. „A lengyeleket, akik összefüggő területen élnek (Észak-Morvaországban), ez a törvény szisztematikusan elnemzetietleníti” – állítja Uhl, aki a szocialista rendszerben majdnem egy évtizedet töltött el börtönben emberi jogokat védő tevékenységéért. A neves cseh aktivista szerint ő, valamint a csehországi kisebbségek képviselői is a kilencvenes évek végén a magyar nemzetiségi törvényt javasolták mintának a cseh jogi normához, de azt a prágai politikai vezetés lesöpörte az asztalról.

„A cseh nemzetiségi törvény így a valóságban csak a hatályos kisebbségeket is érintő rendelkezések gyűjteménye, amely további több mint húsz törvényre hivatkozik” – mondta Petr Lipták, a csehországi szlovákok egyik legerősebb szervezetének, az Obec Slovákůnak az elnöke. Kocsis László, az Együttélés elnöke is a csehországi nemzeti kisebbségek fokozatos beolvadásának a veszélyére mutatott rá. „A legutóbbi (2001. évi) népszámlálás szerint jelentősen csökkent a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek száma, kevés az iskola, s a kisebbségek nyelve kiveszik a közszolgálati médiából” – jelentette ki Kocsis, aki május óta áll a lengyeleket, magyarokat és az ukránokat képviselő politikai mozgalom élén. „Az asszimiláció nem az együttéléshez vezető út” – szögezte le a politikus. A mai helyzettel való elégedetlenségüknek adtak hangot a fórumon a lengyel és ukrán felszólalók is.

Petr Uhl kijelentette, a nemzeti kisebbségek lassú eltűnése a cseh kultúra számára is veszteség. Szerinte az állam a kisebbségeket inkább csak érdekes néprajzi jelenségnek, semmint egy önálló nemzeti közösségnek tekinti. „Csak akkor tűrik meg őket, ha asszimilálódnak” – szögezte le Uhl. Duka Zólyomi Árpád felszólalásában bemutatta az Európai Uniót, az Európai Parlamentet, s rámutatott, egyelőre a kisebbségvédelem az európai fórumokon nem elég erős.

A tanácskozáson ismételten elhangzott a csehszlovákiai németeket, magyarokat sújtó Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezése, illetve az, hogy Prágának bocsánatot kellene kérnie a kisebbségek II. világháború utáni meghurcolásáért.

A nem gyűlölködő társadalom eszméje

Prága. Az Együttélés 1990 elején alakult meg, s legfőbb célja az akkori csehszlovákiai nemzeti kisebbségek érdekvédelme és érdekérvényesítése volt. Szellemi atyja és első elnöke Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának mai alelnöke volt. „Az Együttélés eszméje nem a hatalomvágy, hanem egy élhető, nem gyűlölködő társadalom keretei kialakításának az eszméje, amelyben lehetővé válik a nemzetek együttélése” – jelentette ki a fórumon Duray Miklós. Hangsúlyozta, hogy ez olyan eszme, amelyet érdemes megőrizni. A mozgalom Szlovákiában 1998 nyarán a Magyar Koalíció Pártjának megszületésével megszűnt. A csehországi Együttélés a szövetségi Csehszlovákia kettéválása óta önállóan működik. (kj)