Elég egy köszönöm?

LAMPL ZSUZSANNA

Én egy értetlen nő vagyok. Érthetetlenül szemlélem a következő jelenséget. Két hete, az elnökválasztás első fordulója előtt valós és virtuális környezetem, és itt tágabb környezetről beszélek, olyan tágról, mint például a szlovákiai magyarok, szóval a környezetem harcos lelkülettel egy dologra vágyott: ellenjelöltet juttatni a második körbe, illetve a pesszimistábbak arra, hogy egyáltalán legyen második kör. Merthogy nem vágytak Fico győzelmére. Ennek megfelelően mindenki szavazott valakire (bizonyára volt, aki Ficóra is), leszámítva azokat, akik nem mentek el választani, például mert esett az eső. Namármost, ahogyan megszületett az eredmény, szinte azonnal elkezdődött a visszakozás. Nem állítom, hogy tömeges, de azért érzékelhető fanyalgás. S mert nem szeretek általánosságban beszélni, íme néhány konkrét vélemény.

Könnyű úgy jótékonykodni, ha előtte mások kárára meggazdagodtál. Aki ezt mondja, évekkel ezelőtt önszántából, azaz senkitől sem kényszerítve befektette a pénzét egy magas hozamot ígérő társaságba, s egy ideig, ahányszor találkoztunk, mindig elzengte, hogy milyen jól jövedelmez a dolog, pedig én nagy okosan megjósoltam neki, hogy ez csalás. Aztán egyszer csak kiderült, hogy tényleg az, s a károsultak tömegével együtt követelte, hogy az állam kárpótolja őket az adófizetők pénzéből, annak ellenére, hogy amikor „jövedelmezett a dolog”, még véletlenül sem jutott eszükbe osztozkodni a többi adófizetővel. Ehhez a társasághoz egyébként Kiskának semmi köze, de az illető nem tudja megkülönböztetni a szezont a fazontól, mert munkál benne a harag, egyrészt az elveszett pénze miatt, másrészt mert szégyelli, hogy akkor hagyta magát csőbe húzni. Egyébként ő sosem jótékonykodott, arra sem képes, hogy az adója 2 százalékát felajánlja valakinek, mert ahogy már többször is említette, neki nincs kedve ezzel foglalkozni.

Azt mondja a másik, nem tett a Kiska gesztust a magyarok felé. Nem vettem észre, hogy az első körben bármelyik elnökjelölt tett volna valamiféle gesztust a magyarok felé. Akkor most bármelyik jut a másik körbe, senkire se szavazhatunk? Akkor most tegyünk úgy, mintha tényleg nem lennénk állampolgárok, hanem csak magyarok? S mi lett volna, ha Gyulánk jut a második körbe, s nem ígéri be mindazt, amit sokan elvártak volna tőle, akkor rá se szavazhattunk volna?

A Fico legalább megköszönte, mondja a harmadik. Nem vitatom ezt a gesztust, de kérdezem, mifélék vagyunk, hogy egy darab köszönömtől antificóistából ficóistává válunk? Mert a le nem adott szavazat vagy a borítékba dugott szavazatmentes szavazólap a gyakorlatban ezt jelentheti.

Kit érdekel? Hát engem. Mert ha most nem szavazunk, akkor mire volt jó két hete az a nagy felhajtás?