Milyen a jó jelszó?

Ezzel sokan vannak így. Egy nemrégiben készült amerikai felmérés szerint az amerikaiak közel 70 százalékát bosszantja, sőt megbénítja a sok jelszó, amit fejben kell tartania. És a megkérdezettek csaknem fele (45 százalék) aggódik amiatt, hogy a jelszavaik elég erősek és biztonságosak-e. 

Ha hasonló felmérést végeznénk Szlovákiában, valószínűleg ugyanez lenne az eredmény. 

A felhasználók gyakran megkönnyítik a dolgukat azzal, hogy minden fiókjukhoz, weboldalhoz ugyanazt a jelszót adják meg. Vagy esetleg leegyszerűsítik őket, hogy emlékezzenek rájuk. Sajnos ez egyáltalán nem helyes: aki ezt csinálja, növeli annak kockázatát, hogy feltörik a jelszavát. Akinek pedig sikerül megszerezni a jelszavát, annak feltörhetik a postafiókjait, a közösségimédia-fiókjait, rosszabb esetben akár a bankszámláját is kiüríthetik. 

Mi számít gyenge jelszónak? Az olyan, amelyik mintha a homlokunkra lenne írva. Gyenge jelszó az, amely szótári kifejezéseken, neveken vagy címeken alapul, számsorozatot használ stb. Például tipikus gyenge jelszó a martin123 – pár perc alatt feltörhető. Kerüljük a csak számjegyekből álló jelszavakat, például a születési dátumot! A felhasználó életével kapcsolatos jelszavak sem jelentenek jó megoldást: gyermekek, háziállatok neve, születési hely stb. 

De hogyan hozhatunk létre olyan jelszavakat, amelyek elég erősek, és képesek vagyunk megjegyezni is őket? Aki nem akar hekkerek áldozatául esni, annak tanácsos több karakterből álló jelszót létrehoznia. Ideális esetben 15 karaktert tartalmazzon, kis- és nagybetűk, számok és speciális karakterek váltakozásával. Az erős jelszó megalkotásához használhatunk olyan kifejezést, amelyet könnyen megjegyezhetünk, lehetőleg olyat, amely valamilyen jelentéssel bír a számunkra. Egy ilyen kifejezésből könnyen memorizálható jelszót hozhatunk létre. Például vegyük ezt a mondatot: „Ma kellemes, napos májusi nap van.” Ebből például ilyesmit kreálhatunk: Dn_J3Pr1*S1nM@D/N. De le is fordíthatjuk a mondatot angolra – a TodayIsANiceSunnyMayDay jelszó ugyanilyen jól működhet számmal és egy speciális karakterrel kombinálva, amit a legtöbb rendszer manapság megkövetel. Használhatunk könyvcímeket is, de szórólapokon vagy hirdetőtáblákon olvasott szlogenek is inspirálhatnak. A fantáziának itt nincsenek határai. Ezután már csak azt kell kitalálni, hogyan jegyezzük meg az algoritmust, milyen betűket válasszunk, kisvagy nagybetűket, és azt is, hogy melyiket helyettesítsük számmal vagy különleges karakterrel. 

Egy számítógépnek körülbelül 4 hónapba telne feltörni a fent említett jelszót. Ezért tanácsos háromhavonta megváltoztatni. 

És ami nagyon fontos: hiába van szuper bonyolult és erős jelszavunk, ha mindig mindehol azt használjuk. Egyetlen jelszót sem szabad többször használni különböző fiókokhoz való hozzáférésre! 

Sajnos, meg kell tanulnunk azt is, hogyan jegyezzünk meg egyszerre több kifejezést. A bonyolult és sok számot tartalmazó jelszavakkal könynyen az őrületbe kergethetjük magunkat. Kénytelenek leszünk felírni őket egy cetlire vagy jegyzetként a mobiltelefonba. A legjobb segítség a jelszótárca, egy mobilalkalmazás, ahová az összes jelszavunkat elmenthetjük. Így csak egyetlen jelszót kell megjegyeznünk – ehhez a tárcához. 

De ne feledjük: végső soron minden jelszó „feltörhető”… 

Hogy miért mondtam el mindezt? Mert olyan világban élünk, amelyben hemzsegnek a csalók és a hekkerek, bárkiből bármikor lehet áldozat, és emberek vagyunk, akik hibákat is vétenek. Ezért szerintem nem árt körültekintőnek és óvatosnak lenni, a jelszavainkat és a bizalmas információkat ne osszuk meg akárkivel! 

A szerző a Trend gazdasági lap munkatársa