Egy kisváros, amely bevonult a történelembe

 Nem akart engedelmeskedni a volán mögött ülő fehér rendőrnek, benyúlt az autó ablakán és megpróbálta kicsavarni a fegyvert a kezéből. A rendőr már ekkor tüzelt, Brown futásnak eredt. Amikor néhány másodperc után megállt, a rendőr azt hitte, újra folytatni akarja a támadást. Voltak szemtanúk, akik szerint csak le akart hasalni a korábbi felszólításnak megfelelően. A rendőr tüzelt, több golyót is kilőtt, Brown meghalt. A rendőrök hozzáállásáról óriási vita robbant ki.

E történet bárhol megtörténhetett volna az USA-ban, ahol évente több ezer ember hal meg lövöldözésben, rendőri beavatkozás közben is. Manapság már webkamerát szerelnek a rendőrökre. Ferguson nevét viszont már nem lehet kitörölni a történelem lapjairól. Az álmos amerikai előváros Missouri államban, Saint Louis mellett, alig 21 ezer lakossal újabb mérföldkövet jelent az afroamerikaiak társadalmi helyzetét illetően.

A kisváros az 1960-as évekig úgynevezett naplemente-város volt, vagyis sötétedéskor lezárták és a feketéket nem engedték be. Martin Luther King és a polgárjogi mozgalom munkájának hála, a helyzet alapvetően megváltozott. Ma Ferguson kétharmada fekete, de ez önmagában nem oldotta meg a rasszizmust, nem tüntette el az előítéleteket sem ott, sem általában az USA-ban. Innen, Európából már szinte lehetetlen megérteni azt, hogy alig fél évszázada szegregált oktatás, szegregált tömegközlekedés és a megkülönböztetés minden egyéb formája teljesen bevett dolog volt az Egyesült Államokban.

A régi reflexek azonban sok helyen megmaradtak a zsigerekben, az intézményekben, például a rendfenntartásban. Amíg minden harmadik fekete amerikai börtönbe juthat élete során, addig ez csak minden 17. fehérre igaz. A két etnikai csoport közötti vagyoni különbség nemhogy csökkent, hanem nőtt. Alig vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy Obama elnöksége alatt javultak az etnikumközi kapcsolatok. Az elnök ugyanakkor a társadalmi igazságosság témáját kezdettől fogva a középpontba helyezte: az egészségbiztosítás európai rendszerhez hasonló kiterjesztése, a bevándorlók legalizálása is napirendre került. Ebben a vitára jobban nyílt közegben jutott el oda a fergusoni fekete közösség, hogy a rendszeres rendőri visszaéléseket megelégelte és a jelképessé vált eset kapcsán az egész országban tiltakozások kezdődtek ellene.

New York államban a rendőrök például naponta több mint ezer embert igazoltatnak és motoznak meg évek óta, alapos gyanú nélkül (stop and frisk): túlnyomó részük színes bőrű. A fergusoniak is rendszeresen rendőri intézkedés alanyai. Tény az is, hogy a gyakran szegénységben élő afroamerikai társadalmi réteg sokkal nagyobb részét adja a börtönlakosságnak, mint népességszáma indokolná. Az ördögi kör pedig könnyen bezárul: akit bűnözőnek néznek, könnyebben lesz bűnöző.

A mások véleménye befolyásolja az egyén életének alakulását. Ezt iskolateremben is bizonyították már: ha rossz tanulónak tartanak valakit, valóban rosszabbul teljesít, míg ha tehetségesnek, akkor tényleg javul a teljesítménye. Ez így működik az élet minden területén. Míg Brown ügyében nem emeltek vádat a halálos lövést leadó rendőr ellen, az esetből kinőtt mozgalom kapcsán az ellen tiltakoznak, hogy mesterségesen gerjesszék a feketékkel szembeni előítéleteket.

A szerző külpolitikai szakértő