Demonstrációt tartott az 1920. június 4-i trianoni döntés évfordulójára emlékezve a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen a budapesti Hősök terén vasárnap délután; a szónokok a diktátum felülvizsgálatát szorgalmazták.
Demonstráció a trianoni döntés ellen a Hősök terén
Demonstrációt tartott az 1920. június 4-i trianoni döntés évfordulójára emlékezve a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen a budapesti Hősök terén vasárnap délután; a szónokok a diktátum felülvizsgálatát szorgalmazták.
A tömeg, amely a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére az első világháborút követő nemzetközi döntést bírálta, melynek során Magyarország a többi közt elvesztette területének kétharmadát.
A rendezvény résztvevői a "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!" táblák, illetve nemzeti színű és Árpádsávos zászlók alatt a "Vesszen Trianon!"-t skandálták, miközben lassú menetben átvonultak a városon.
A táblák tanúsága szerint a Kárpát-medencéből és a szórvány magyar területekről összesereglett civil szervezetek - köztük a Magyarok Világszövetsége mellett a Trianon Társaság (TT), a Honfoglalás 2000 Egyesület, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JMM) képviselői bekiabálásaikban igazságtalannak nevezték a 83 évvel korábbi döntést, és annak felülvizsgálatát követelték.
Kiss Dénes, a TT elnöke arról beszélt; Európa nem élhet tovább a trianoni döntés hazugságában.
Véleménye szerint az 1920-as döntés nem hozott megnyugvást a népek között, csak újabb háborúkat.
Rácz Sándor, az 1956-os forradalom budapesti harcainak egyik vezetője szerint az idegen érdekeket szolgáló Európai Unió hasonló veszélyeket hordoz Magyarország számára, mint egykor Trianon.
Úgy látja: aki Európában ma rendet akar teremteni, annak elsősorban a trianoni döntést kell felülvizsgálnia.
Közlése szerint az európai fejlődés éppen az "igazságtalan döntés" óta jár torz úton.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, a demonstráció szervezője szerint a trianoni döntéssel az emelkedő magyar nemzet életét törték ketté.
Véleménye szerint, ha nincs a diktátum, úgy ma egy 60 milliós nemzetként élhetne a magyarság Európa közepén.
Arra hívta fel a figyelmet, emlékezésre, nem gyászolni jöttek össze, hanem azt bizonyítani, hogy a magyarság él, és nem fogott rajta a trianoni átok.
Szavai szerint ahogy természetes, hogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy természetes: a világ magyarságának is fáj Trianon.
Ezért a kijelentéséért - mint az MVSZ elnöke állította - két héttel korábban a Mazsihisz megfenyegette azzal, hogy kitiltja őt a magyar közéletből.
Patrubány Miklós és Réti Miklós, az FKGP elnöke egyaránt külhoni magyar állampolgárság intézményesítését szorgalmazta a kedvezménytörvény keretében, míg Vona Gábor, a JMM elnökhelyettese arról beszélt: Magyarország európai uniós csatlakozása a kárpátaljai és a délvidéki magyarok számára a schengeni határokkal egy második Trianont jelent majd.
A demonstráció ezt követően magyar népi kulturális programmal - énekekkel, táncokkal - folytatódott, majd a résztvevők a téren megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját.
A demonstráción résztvevők számát a rendőrség 1-5 ezer közöttire, míg Patrubány Miklós 25 ezerre becsülte.
A Hősök terén lezajló megmozduláson rendőri intézkedésre este nyolc óráig nem került sor.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.