Cseh–szlovák vagy visegrádi légvédelem?

Jaroslav Tvrdík cseh védelmi miniszter nem látja értelmét annak, hogy a cseh–szlovák légtér közös védelmének tervét a visegrádi országok közös légvédelmi elképzelésével váltsák fel.

„Határozottan ellenzem, hogy a légtér közös védelmét a visegrádi csoport összes országának keretében oldjuk meg” – jelentette ki Jaroslav Tvrdík abban az interjúban, amelyet hétfői kiadásában közölt a Hospodářské noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. Álláspontja magyarázatául a miniszter kifejtette: a cseh vadászgépek szükség esetén 1,5-3 percen belül elérik a Dukovanyban, illetve Temelínben levő atomerőművet. A magyar és a lengyel gépeknek ez „több tucat percbe” kerülne, hasonlóan a német vadászgépekhez.

Magyarország és Lengyelország bevonását a Közös Ég nevű cseh–szlovák légvédelmi tervbe az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt javasolta. Vladimír Špidla kormányfő szintén úgy nyilatkozott, hogy nem lenne ellene az elképzelés kiterjesztésének a két másik országra is. Jaroslav Tvrdík szerint a terv Magyarországra és Lengyelországra való esetleges kibővítése esetén „paradox módon” az is problémát jelent, hogy ezek az országok rendelkeznek hangsebességen felüli vadászgépekkel, míg a cseheké csak 2005-ig lesznek hadrendben. Leszögezte, hogy a projektben való részvételnek az egyenjogúságon kell alapulnia. A miniszter megjegyezte: még ha létrejön is a cseh–szlovák megállapodás a közös légvédelemről, Prágának akkor is vadászgépeket kell vásárolnia. „Ellenkező esetben nagyon megbízhatatlan partner lennénk. Légterünket pedig egy másik állam védené. Másként fogalmazva: Csehország elveszítené nemzeti szuverenitását” – nyilatkozta Jaroslav Tvrdík.

A cseh–szlovák közös légvédelem tervét szombaton Pozsonyban a két ország kormányfője is támogatásáról biztosította. A cseh kormány november elején végérvényesen elvetette azt a tervet, hogy a légvédelmet Gripen típusú vadászgépek vásárlásával oldják meg, mert erre jelenleg az országnak nincs pénze. A 24 új vadászgép mintegy kétmilliárd eurójába került volna a cseh államnak.

Ugyanakkor a sajtóban megjelent információk szerint a közös cseh–szlovák, illetve visegrádi légvédelem tervének nincs egészen egyértelmű támogatása a cseh politikai erők körében. A Respekt című tekintélyes prágai politikai hetilapban olyan vélemény is megjelent, hogy a közös cseh–szlovák légvédelem terve bizonyos köröknek csak arra szolgál, hogy ezzel újra megnyíljék a Gripenek megvásárlásához vezető út. Mások szerint a Gripenek megvásárlását azért vetették el, hogy később Prága amerikai vadászgépeket vásárolhasson.

Juhász Ferenc magyar honvédelmi miniszter saját szavai szerint a NATO prágai csúcstalálkozóján jelezte cseh kollégájának, hogy Magyarország szívesen bekapcsolódna a közös légvédelmi elképzelésbe. A lengyeleket állítólag nem érdekli az elképzelés, s légvédelmüket saját erejükből kívánják biztosítani. Tekintetbe véve azt, hogy Lengyelországnak milyen a területe és hogy 40 millió lakosa van, míg a többi három partnernek együttesen is csak 35 millió, akkor Varsó álláspontja nem érthetetlen. Ugyanakkor valószínűleg abban lenne ráció, ha az érintett országok bizonyos lépéseiket egyeztetnék, s bizonyos dolgokban meg tudnának állapodni. Éveken át folytak például háromoldalú cseh–magyar–lengyel tárgyalások a hadseregek korszerűsítéséről, de azt eredmény szinte a nullával egyenlő.

Szóval, ideje lenne már, hogy a szép szavakból végre kézzel fogható tettek is legyenek. A probléma ugyanis jóval szélesebb, s nem merül ki abban, hogy hány perc alatt érik el az egyes országok vadászgépei a temelíni atomerőművet.