Csáky üzent – NEM az összefogásra

Amikor azt olvastam, hogy az „MKP nem szeretne korrup-ciós pöcegödörbe lépni”, azt hittem, álmodom.

Nem hihető ugyanis, hogy tisztelt EP-képviselőnk az internet világában ne lenne naprakészen tájékozott. Sok kérdés merül fel egyrészt Csáky Pállal kapcsolatban, másrészt közösségünk közügyek iránt való érdeklődésével kapcsolatban. Vitán felüli, hogy az utóbbi a fontosabb.

Értem én, hogy „más Csáky” a kormányzati pozícióban lévő, és más az ellenzékiben lévő. De mégis, miről van szó? Ha nem vagyok kormányon, nem érdekel, mi történik a közösségünkkel idehaza? A hangyamunka helyett elhúzok Strasbourgba a rendkívüli jövedelem és a kiemelkedő pozíció biztonságába? Te, gyalogmagyar, mezei választó pedig tűrd az otthon viszontagságait.

Kit és mit képvisel Csáky Pál a konfliktus és harc politikájával? Vajon nem elsősorban saját érdekét? Kinek használ az állandósított konfliktus, és kinek az együttműködés? Melyik utat kellene közösségünk érdekében választani?

Részt vállalni az ország irányításában kormányzati szerepvállalással, vagy csak ellenzéki pozícióból, csupán a markunkat tartva követelőzni? (Lásd Őry Péter MKP OT-elnök felvetését a magyar nyelvű sugárzással kapcsolatban, miszerint nem érdekes, ki fizeti, és az sem, hogy a hazai magyar médiaszakemberek szerint pillanatnyilag nem volnának képesek érdemi tartalommal megtölteni a rendelkezésre bocsátott sugárzási időt.)

Vajon milyen példát követ Csáky Pál, s honnét az erő? A szomszédból?

Sajnálatos módon annak a pártnak a képviselője értekezik „korrupciós pöcegödörről”, amely a mai napig nem tisztázta a magyar kormány által közösségépítésre adott több mint egymillió euró rendeltetésszerű elköltését. A sajtóból egyelőre annyit tudni, hogy MKP-közeli alapítvány, társulás kezelte a 600 ezer plusz és a 700 ezer plusz eurót, s hogy vizsgálatok folynak az ügyben.

Ami rendkívül érdekes, hogy az érintettek kerülik a nyilvánosságot. A sajtó kérdéseire nem válaszolnak, vagy kitérő válaszokat adnak. Pedig egyszerű lenne: teljes körű, nyilvános elszámolás! Persze a jogszabályoknak megfelelően. Ezzel egy csapásra el lehetne oszlatni a gyanút, miszerint kampányfinanszírozásról, netán „magánmutyiról” is szó van.

Csáky Pál gáncsot vetett. Az üzenete egyértelmű NEM az együttműködésre, az összefogásra. Sajnálatos egy EP-képviselőtől, talán sokan mást vártunk.

Az együttműködés módozatainak kidolgozása a pártvezetők dolga. Engem választóként nem kell érdekelnie az összefogás módjának. Az eredménynek annál inkább! Igaz, most a megyei választások vannak napirenden, de az eredményes együttműködés előrevetítheti a parlamenti választások eredményeit is. Nem mindegy ugyanis, ha a parlamentben 8–10, vagy 20–22 képviselőnk van, ami szinte automatikus kormányzati részvételt biztosít. Ami azt jelentené, „tényezők” lehetünk, beleszólásunk lesz az ország irányításába, s ily módon sorsunk alakításába. De ha nem vállalunk kormányszerepet, ellenzékben is a parlament lehet érdekérvényesítésünk terepe.

Ezt csak az összefogás, a korrekt együttműködés hozhatja el. Többször leírtam, elmondtam, hogy az összefogásnak nincs alternatívája! E tekintetben mindannyiunknak van felelőssége és feladata. Voksunkat az együttműködésre képes demokratákra adjuk, ez közösségünk elemi érdeke. Zászlós Gábor