Burkolni, az az igazi művészet! Hogy a fogékony fehérek a sorok közül olvashassák ki az oda rejtett információt, jogilag pedig abszolúte támadhatatlan legyen a turpisság.
Cigányozás alig burkoltan
Burkolni, az az igazi művészet! Hogy a fogékony fehérek a sorok közül olvashassák ki az oda rejtett információt, jogilag pedig abszolúte támadhatatlan legyen a turpisság. Szeretjük mi ezt, az átkosban is hogy élveztük! Most pedig, ha elég ügyesek vagyunk, úgy lehetünk politikailag inkorrektek, hogy hajunk szála sem pörkölődik. Hogy egy nyilvános kijelentés, odabiggyesztett félmondat, vagy vaskos vicc honnan rasszista és meddig „PC”, azt a jó ég tudja manapság. Nincsenek erre grafikonok és táblázatok, csak az ízlés, ami pedig, tudjuk, eléggé megfoghatatlan valami. A cseh miniszterelnökről, Jiří Paroubekről lesz szó, aki meggondolatlanul nevetgélt egy B kategóriás humorista cigányviccein. A programot nem mellesleg a politikus választási kampányának során prezentálta az ismert viccmester. (Nem írom le a nevét, mert a minőségi cseh humort a fanyar angol humornál is jobban imádom, ezért nem szeretném népszerűsíteni az illetőt.) Botrány van Csehországban. Kérdés, miért csak most robbant ki. Aki látta Paroubek szánalmas mentegetőzését, annak zsebében joggal nyílhatott ki a képzeletbeli bicska. Hogyaszongya: tisztelem és nagyra tartom a roma kisebbség évezredes kultúráját. Mindazon roma polgártársaimat, akik sértve érzik magukat az eset kapcsán, ezennel megkövetem, vagy valami ilyesmi, magnóra kellett volna vennem a cseh tévé híradójában elhangzottakat. A jelenség lényegét tekintve azonban teljesen mindegy, mi hangzott el szó szerint a prágai parlamentben, lényeg, hogy itt nálunk, Kelet-Európában a huszonegyedik században A és B, sőt C kategóriás polgárokra osztjuk fel magunkban a társadalmat. Összemosolygunk bizonyos vicceken, konstatáljuk, hogy minden cigány lop, csal vagy legalábbis „ügyeskedik”, és gyártja a gyerekeket, mint a házinyúl. Teszünk egy-egy kurta megjegyzést a villamoson, hogy vajon van-e bérletük. A körülöttünk állók elmosolyodnak. (Ennek tanúja voltam, dühömben majd’ szétrúgtam a kocsit.) Hát már hogyne nevetnének az olyan vicceken, amelyek tolvajként, szellemi fogyatékosként, született lúzerként sztereotipizálják a romákat?! Vizsgáljuk csak meg a szlovák tévécsatornák humorosnak szánt műsorait! Vagy inkább ne! Paroubek a támadásokra először csak legyintett, később viszont előrángatta azt a roma zenészt, aki állandó szereplője volt a választási kampányműsornak, és aki kamerák előtt bizonygatta, hogy a program nem volt rasszista. Milyen szánalmas! Kétlem, hogy a cseh miniszterelnöknek bársonyszékébe kerülhet ez az eset. Felmérések szerint azonban a legtöbb cseh úgy véli, a romák lusták, és nem hajlandóak alávetni magukat a társadalom szabályrendszereinek. Még szerencse, hogy nálunk eddig nem készült ilyen felmérés. Ki tudja, mit hozott volna? Aztán magyarázkodhatnánk Brüsszelben...
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.