Brüsszeli hullámhosz

Ha a kormány protokollgépe múlt heti lisszaboni fordulójának „csak” annyi haszna lesz, hogy a Mikuláš Dzurinda miniszterelnök útitársaként benne ülő miniszteriális fő- és szakhivatalnokok néhány órás ott-tartózkodásuk alatt a portugál példa alapján meggyőződhettek róla, már a csatlakozás pillanatától teljesen kimeríthetők a brüsszeli alapok, nem volt „drága a benzin”. Portugália hasonló helyzetből startolt Európába, mint amilyenben Szlovákia most van. Azzal a kis „különbséggel”, hogy ott nyilván a kezdetektől tudták, mi a teendőjük, ha uniós segítséggel akarnak utat, ipari parkot, gyárat, hidat stb. építeni, magyarán: régiót fejleszteni.

Néhány hónap, és Szlovákia teljes jogú uniós tag lesz. Az itteni átlagpolgár ebből egyelőre főképp azt érzékeli, hogy „odafönt” megállás nélkül azon vitatkoznak, jogosak-e vagy sem azok a félelmek, hogy a brüsszeli lehetőségek töredékével sem tudunk majd élni...

Csáky Pál szerint nem kell félni, hiszen ha a szükség úgy kívánja, úgymond bekeményít, és nem lesz különösebb gond az alapok igénybe vételével. Tény, hogy az előcsatlakozási alapokat viszonylag jól kimerítettük, jóllehet a PHARE előcsatlakozási alapból közel 60 millió euró sorsa még bizonytalan. Most tisztázzák felhasználásának kritériumait. Nem kell rá sokat várni, hogy kiderüljön: a jövőt illetően a tamáskodóknak lesz-e igaza, vagy a magukról minden bírálatot elhárítóknak.

De az is kiderül, az integrációs pénzek lehívási feltételeinek megteremtéséért felelősök megtesznek-e mindent annak érdekében, hogy a pénzekre váró régiókban is tájékozottak legyenek az emberek, hogy az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozók is tudják, mit kell tenniük, ha brüsszeli pénzhez szeretnének jutni. Az egyes régiókból érkező hírek szerint még nem sokat tudnak. Nincsenek megfelelő formanyomtatványok, nem tudják, milyen feltételekkel kaphat egy-egy vállalkozás brüsszeli támogatást stb. Az érintettek érdeklődnek, de az információk nagyon lassan és körülményesen jutnak el az egyes térségekbe. Meglehet, a lisszaboni „gyorstalpaló” tanfolyamnak köszönhetően is olyan fordulatot vesz uniós felkészülésünk, amely áttörést eredményez, és politikusaink és gazdaságpolitikusaink a portugálokhoz hasonlóan mielőbb tisztázzák, mely területekre akarunk elsősorban összpontosítani, mert ennek tisztázása nélkül meddő minden további vita.

A kormány a múlt héten felkészülési válságtervet fogadott el az euroalapok eredményes lehívása érdekében. Nyolc hónapos késést kell fél év alatt behoznia. Ez nem vehető félvállról. Mivel a tervet válságtervnek nevezték el, úgy tűnik, végre a kormányban is mindenki rájött, mi a tét. Csak ne bizonyosodjék be, hogy későn kaptak a fejükhöz. Az esetleges kudarcot ugyanis nem az emiatt távozni kényszerülő miniszterek szenvednék meg, hanem a brüsszeli támogatások „beragadása” miatt hoppon maradt régiók, vállalkozók...