Bravó, bravó, pedagógusok!

Na végre, hogy meg merték tenni, amit már rég meg kellett volna! Nem vonultak az utcára, nem volt ugyan látványos és hangos a sztrájk, de remélem, lesz egy pici foganatja! Nem a fizetések emeléséért folyt elsősorban – mint ahogy ezt sokan képzelik –, hanem azért, hogy a 21. század embereit ne 18. századi körülmények között oktassuk tovább. Ne csak szajkózzunk a tanítás modernizálásáról, hanem teremtsen elő rá az állam pénzt is! Ha már mégis szó esett az anyagiakról, annyit mégis megjegyeznék, hogy a mi pedagógusaink fizetését a szomszédos államokbeli tanítók béréhez sem hasonlíthatjuk, pedig ott sem milliomosok az oktatók. Ebből a fizetésből a fiatal pedagógusok hogyan alapítanak családot, hogyan nevelnek gyermeket és hogyan képezik magukat tovább, miből vásárolnak könyvet, szakfolyóiratot? Nagyon csodálkoztam viszont azon, hogy mégis sokan nem sztrájkoltak. Vagy éppen ez az egy napi munkabér hiányzik ahhoz, hogy megnősüljenek, férjhez menjenek? Elgondolkoztató: hogyan tudnak majd kollégáik szemébe nézni, egy célért, a gyermekek javáért, közösen dolgozni? Nem tudom, az egyes iskolák vezetősége mennyit tett a sztrájk sikeres lebonyolításáért, de a június 20-án megszólított igazgatók nyilatkozataiból ez egyértelműen nem derült ki. Nem tudni, hogy ők végül is a barikád melyik oldalán állnak, és sokan közülük a szakszervezetek háta mögé rejtőzve várják a minisztérium „bölcs” döntését. Martin Fronc miniszter szerint nem volt jogos a pedagógusok egynapos munkabeszüntetése. Sőt František Tóth államtitkár cinikusan azt is kijelentette a tévében, hogy egyes szülők fele pénzért dolgoznak, mint a pedagógusok, mégsem sztrájkolnak. Azt viszont elfelejtette mondani, hogy iskolába is csak feleannyit jártak. No meg az ő fizetése mellett más se sztrájkolna. Még valami: ő is jobban tenné, ha azon ügyködne, hogy iskolaügyünk helyzete a béka hátsó részénél végre feljebb kerüljön! Elsőként mindenesetre dicséretes, hogy léptek végre a pedagógusok. Gratulálok, de ne hagyják magukat befolyásolni a sztrájktörők által, nehogy a továbbiakban megtörjék elhatározásaikat!

Doró György, Tornalja