Bevándorló magyarok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2004-ben Magyarországon a halálozások száma 37 355 fővel haladta meg a születésekét. Emellett szinte elenyésző a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) által megadott érték: ugyanebben az évben 5667 személy szerzett magyar állampolgárságot.

A BÁH tájékoztatása szerint a magyar személyit megszerzők többsége 2004-ben Európából, főleg a környező országokból érkezett: 63 százalékuk román, 14 százalékuk ukrán, 12 százalékuk szerb-montenegrói állampolgár volt. A honosítási kérelmek mindössze 3,44 százalékát nyújtották be Európán kívüli országokból, főleg Vietnamból, Szíriából és Algériából érkeznek hozzánk.

Némileg javítja a statisztikát az a 18 062 bevándorló, aki 2004-ben érkezett az országba. ĺgy a népesség tényleges fogyása „csupán” 19 193 fő. A BÁH statisztikái alapján a múlt év végén bevándorlási, letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel mintegy 150 ezer külföldi tartózkodott Magyarországon, akiknek többsége (76 százalék) a szomszédos országok állampolgára.

Hol van szükség a határon túliakra?

A tavaly decemberi, kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvánosságra hozta a kettős állampolgárság esetleges bevezetésének hatásairól készített felmérését. A tanulmány megemlíti, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarország is elérte azt a stádiumot, amikor munkaerőgondjai vannak egyrészt a strukturális munkaerőhiány, másrészt az ezzel szorosan összefüggő területi eloszlás miatt. De Magyarország helyzetéből adódóan „szerencsés”, mert ezt a hiányt magyar nyelvű és kultúrájú munkaerővel tudná pótolni.

A rendszerváltás utáni magyar politika azonban más irányt követett. A kormányok nemzetstratégiai célja a Magyarországra való „csábítás” helyett mindig is a szülőföldön való megmaradás, gyarapodás elősegítése volt. Az MSZP–SZDSZ kabinet Szülőföld Programja is ezt mondja ki. A Magyar Állandó Értekezlet ülésein a Fidesz szintén hasonló véleménynek adott hangot. ĺgy gondolkoznak a határon túli magyar politikusok is.

Csábító munkalehetőség

Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa elmondta, a környező országokból több százezres nagyságrendű azoknak a száma, akik Magyarországon vállalnak munkát, pontos adatok azonban nincsenek. A szakértő 20-30 ezer főre teszi a kárpátaljai, ugyanennyire a felvidéki és hasonló mértékűre a vajdasági munkások számát is. Erdélyből azonban a becslések szerint akár százezer fő is dolgozhat. „Dél-Szlovákiából hetente, sőt naponta is megéri ingázni a Győr és Esztergom körzetében működő autógyárakba vagy Budapestre. Fontos, hogy az ő munkaviszonyuk rendezett. Északkelet-Magyarország elmaradott gazdasági helyzete miatt a Kárpátaljáról érkezők főleg mezőgazdasági idénymunkára számíthatnak” – hangsúlyozta Bárdi Nándor. A szakértő hozzátette: e régió legnagyobb lehetősége, kimondva-kimondatlanul a „benzin- és gázolaj-kereskedelem”. Százezres nagyságrendben érkeznek munkavállalók Erdélyből is, nagy részük az építőiparban helyezkedik el, úti céljuk főleg Budapest. A vízumkényszer miatt azonban nehezen vállalhatnak munkát Szerbia és Montenegró állampolgárai. Gödri Irén szociológiai kutatásaiból kiderül, hogy a környező országokból érkező magyar nemzetiségű bevándorlók 50,4 százaléka azonnal, további 39,6 százalékuk hat hónapon belül talál munkát. A KSH munkatársának elemzései szerint elhelyezkedésüket és beilleszkedésüket életkoruk (52 százalékuk 35 év alatti) és iskolai végzettségük (30 százalékuk felsőfokú végzettséggel, további 37 százalékuk érettségivel rendelkezik) is segíti. Nagy előnyük más nemzetiségű bevándorlókkal szemben a „szimbolikus tőke”, azaz a nyelvi és kulturális azonosság, és a meglévő magyarországi kapcsolataik is.

Szomorú tapasztalatok

A letelepedni és állampolgárságot szerezni vágyó határon túli magyarok zömében azonban mégis elkeseredettek. Érthetetlennek és megalázónak tartják azt a procedúrát, amin az állampolgárság elnyeréséhez végig kell menniük.

Egy – jelenleg szlovák állampolgár – gyermekorvos öt évig praktizált Magyarországon. Agysorvadásban szenved, igen nehezen beszél, ezért el kell hagynia az orvosi pályát, de átképeztette magát gyógymasszőrnek. Elment az állampolgárság megszerzéséhez szükséges vizsgára alkotmányos alapismeretekből, ahol az utána vizsgázó sógornőjétől megkérdezték: szüksége van Magyarországnak egy ilyen emberre? „Ma ő, holnap ön vagy én kerülhetünk ilyen helyzetbe” – válaszolta. Mindkettőjüket indoklás nélkül utasították el.

Milyen a jogi szabályozás?

A hatályos magyar törvények szerint az a külföldi állampolgár honosítható, aki erről kérelmet nyújt be, és a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig bevándoroltként, menekültként, letelepedettként, esetleg az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén tartózkodási engedéllyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként folyamatosan Magyarországon lakott. A honosítási kérelem a lakcímbejelentéstől számított nyolc, öt vagy három év várakozási idő eltelte után nyújtható be. Ha a kérelmező igazolja magyar származását, ez az idő csupán egy év. Az államfő 2004-ben a kérelmek 8,85 százalékát utasította el, mert valamely fenti törvényi feltétel nem teljesült. (F-Net)