Beneš-dekrétumok: cseh-német vádaskodások

Miloš Zeman cseh kormányfő Terezínben ismét rendkívül élesen megtámadta a Csehszlovákiából a II. világháború után kitelepített szudétanémeteket, akik az őket ért sérelmekért vagyoni kárpótlást követelnek Prágától. A terezíni temetőben, a nácizmus áldozatainak emlékművénél megtartott megemlékezésen Zeman hangsúlyozta: sem a cseh, sem a szlovák nemzet nem küldte Terezínbe, Majdanekbe, Auschwitzba és más haláltáborba a háború közvetlen vagy közvetett felelőseit.

Ezeknek az embereknek (utalt a szudétanémetekre) szerinte a csehek és a szlovákok lehetővé tették, hogy teljesüljön kívánságuk. "Haza akartak menni a birodalomba. Hát elmentek" - jelentette ki a cseh politikus, aki a szudétanémeteket már korábban is keményen támadta, és mindenféle követelésüket elutasítja.

A kormányfő szerint éppen ők azok (a szudétanémetek), akik most követelésekkel lépnek fel Csehországgal szemben. "E követelések teljesítése viszont azok emlékének a megtagadása lenne, akik itt, Terezínben veszítették életüket, vagy itt voltak fogva tartva" - szögezte le Zeman.

Terezínben a háború alatt hírhedt haláltábor volt, amelyben tízezreket - főleg zsidókat - pusztítottak el a nácik. Az áldozatok között magyarok is voltak.

Előzőleg Otto Schilly német belügyminiszter felszólította Csehországot, hogy érvénytelenítse a második világháború után hatályba léptetett Benes-dekrétumokat, amelyek jogi keretet teremtettek a szudétanémetek elűzéséhez. Ugyanakkor óvta attól a szudétanémeteket, hogy "a múltból fennmaradt követelésekkel megterheljék a közös európai jövőt". E szavainak hallatán számos részvevő nemtetszésének adott hangot, zajosan tiltakozott az 53. szudétanémet nap Nürnbergben zajló rendezvényén.

A Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését sürgette Edmund Stoiber, a német uniópártok kancellárjelöltje is. A politikus, aki egyben a bajor uniópárt, a CSU elnöke, egyebek között hangsúlyozta: az Európai Unió - amelyhez Prága is csatlakozni szeretne - számára elfogadhatatlanok a Benes-dekrétumok. Stoiber hozzáfűzte, hogy nincs egyetlen olyan állam Európában, amely jóváhagyhatná az ötvenhét évvel ezelőtti kitelepítéseket. - Azoktól, akik 2002-ben Európában védelmükbe veszik ezeket a kitelepítéseket és a jogtalanságokat, az összes európainak meg kell kérdeznie, hogy mennyire is illenek Európához - mondta.

A második világháború után hárommillió német és hatszázezer magyar nemzetiségűnek kellett elhagynia az akkori Csehszlovákia területét.