Béla, a vállalkozó nagyon vigyáz magára

– Hagyjanak engem békén – fakadt ki Béla, a vállalkozó, amikor a héten már az ötödik vállalkozásfejlesztési alap ügynöke próbált vele találkozót megbeszélni. Még hogy az életképes ötlet a fontos, ők meg majd ötszázalékos kamatra adják a pénzt – dohogott még egy ideig magában. Annak idején ő is arra a koalícióra szavazott, amely nagy plakátokon hirdette, hogy akkor jó az országnak, ha mindenkinek jól megy a biznisz. Utána hamar kiderült, hogy ezt komolyan is gondolják, azóta szegény Bélának se éjjele, se nappala. Nem ezt szokta meg ő az elmúlt tíz év alatt. Mert milyen dolog az, hogy a hivatalokban prémiummutató az ügyek negyed órán belüli elintézése, és igazolásokat sem kell vinni minden elképzelhető más hivatalból. A bíróságokon az egyes bírók szinte versenyeznek abban, ki tudja gyorsabban lezárni az ügyeket. Amióta a viták ripsz-ropsz tisztázhatók, a bankok is egymást múlják felül igyekezetükben. De nincs könnyű dolguk, mert a kormány és a nagy külföldi alapok által dotált vállalkozásfejlesztési alapítványok sorban halásszák el előlük az ügyfeleket. Ráadásul a számlákkal és az áfával való varázslásnak is egyre inkább leáldozik. ĺgy Béla lassan minden olyan eszközét elveszti, amely eddig a víz felett tartotta. Nem nagyon érti a dolgot, hiszen az új rendben a politikusnak, a hivatalnoknak, a bankárnak, a bírónak, a vámosnak és mindenki másnak megcsappan az eddig zsebbe vándorló jövedelme, de úgy látszik, nincs visszaút. Lassan már fel is adja az egyre kilátástalanabb küzdelmet, és apránként barátkozik a gondolattal, hogy belevág valamilyen normális üzletbe. Biztosan nem lesz könnyű, de még elég fiatalnak érzi magát a váltáshoz. Szerencsére itt vannak a fiai, akik már eddig is eleget morogtak egy-egy jól sikerült stiklije láttán. Most aztán megmutathatják, a nagy szájukon kívül tudnak-e bizonyítani az életben is.

Brrrrr… – csörög a vekker, és Béla izzadtan pattan fel ágyában. – Ha nem zabálsz annyit lefekvés előtt, nem gyötörnek rémálmok – állapítja meg nagyot sóhajtva, miután sikerült gyorsan felmérnie a helyzetet. Előre, vezényel magának, nincs idő a totojázásra. Fel kell hívnia Pistát, aki ugyan már fél éve lóg egy félmilliós számla kifizetésével, de most talán átutal százezret. Délelőtt a bíróságra is be kell ugorni, mert ha nem tesz valamit, két év múltán mégiscsak kiírják az ingatlancsalás miatt ellene indított pert. Közben pedig úton a kamion, s még nem biztosította a problémamentes és persze vámmentes határátlépést.

Az év végén választások lesznek. Már most minden politikus visszhangozza: akkor jó az országnak, ha mindenkinek jól megy a biznisz. De Béla egyelőre nem tart a váltáskényszertől.

Csak az esti sült húsról kell lemondania.