A mentális problémák akár 15 évvel is megrövidíthetik az életet

A mentális problémák átlagosan akár 14,7 évvel rövidítik meg az életet. Ezek testi betegségekhez is vezethetnek. Súlyos mentális problémákkal küzdő emberek kétszer-háromszor nagyobb eséllyel szenvednek magas vérnyomásban vagy metabolikus szindrómában, mint az átlagos populáció – áll a The Lancet tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban.

Sok mentális probléma már fiatal korban kezdődik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint minden hetedik serdülő mentális zavarral küzd, leggyakrabban depresszióval és szorongással. Ez az aggasztó adat rámutat arra, hogy sürgősen foglalkozni kell a fiatalok mentális egészségével.

Erre hívja fel a figyelmet az IPčko nevű online tanácsadó is, amely szerint a lakosság harmada gyakran érez szorongást és szomorúságot, még akkor is, ha nincs konkrét okuk rá. Ezeket a negatív érzéseket különösen a 18–27 év közötti fiatalok tapasztalják, és az arányuk folyamatosan növekszik. Az NMS Market Research Slovakia felmérése szerint ebben a korcsoportban minden második fiatal érez ok nélküli szorongást és szomorúságot.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a mentális problémákkal küzdő személy nem mindig tűnik kívülről szomorúnak vagy levertnek, ahogy azt sokan gondolják. A tünetek egyénenként eltérően jelentkezhetnek. Mentális instabilitásra gyanakodnak például a szepesófalui kettős gyilkosság ügyében is. Az elkövető, Samuel S., nem tűnt levert embernek: matematikai versenyeket nyert, és szomorúság helyett agresszióval reagált a nőkkel szemben. Már fiatal korától kezdve gyakran került összetűzésbe a törvénnyel.

15 évesen például garázdaságért ítélték el. „Feltételes szabadságvesztésre ítélték, próbaidős felügyelet mellett. Egyúttal kötelezték, hogy ne közelítse meg az áldozatot 5 méternél közelebbre, és ne tartózkodjon annak lakóhelye közelében” – mondta Ivana Petrufová, az Eperjesi Kerületi Bíróság szóvivője.

2022-ben azonban a bíróság nem bizonyította, hogy „az elkövető bűncselekménye összefüggésben állna mentális zavarral” – tette hozzá Petrufová. Megfelelő kezelés vagy gyógyszerezés azonban talán megmenthette volna az áldozatok életét. Ezért hívja fel a figyelmet az egészségbiztosító a mentális egészség megelőzésének fontosságára, különösen a fiatalok körében.

2024-ben a Dôvera egészségbiztosítónál negyedmillió olyan biztosított volt, akinek orvos diagnosztizált mentális problémákat. Ez minden hetedik biztosítottat érintett. A leggyakoribbak a neurotikus, stressz által kiváltott és affektív zavarok.

„Ha az adatait megszorozzuk hárommal, reprezentatív képet kapunk a teljes szlovák lakosság mentális egészségi állapotáról. Ez körülbelül 750 ezer diagnosztizált embert jelent. És még mindig csak azokról beszélünk, akik szakmai segítséget kértek” – mondta Roman Mužik, a Dôvera stratégiai és egészségügyi innovációs menedzsere.

Bár a mentális egészség közvetlen hatással van a testi egészségre, nem kap kellő figyelmet. A mentális állapot vizsgálata nem része a rutinszerű megelőző orvosi vizsgálatoknak. „Elménk vagy érzelmeink minden részünkre hatással vannak – a testi egészségtől kezdve a kapcsolatainkon át a kihívások kezeléséig. Rendszeresen kell foglalkozni vele. Ahogy Noam Shpancer, az amerikai klinikai pszichológia professzora hangsúlyozza: a mentális egészség nem cél, hanem folyamat. Ez arról szól, hogyan haladunk, nem arról, hová tartunk” – mondta Katarína Jandová, az egészségügyi minisztérium pszichológiai főszakértője.

Jana Bendová háziorvos emlékeztet, hogy a lelki jóllét fenntartása ma elérhetőbb, mint valaha. „Digitális eszközök, például relaxációs, meditációs alkalmazások vagy stresszkezelési segédletek lehetővé teszik, hogy az emberek a mindennapi rohanás közepette is gondoskodjanak mentális egészségükről.”

Hangsúlyozza továbbá, hogy a páciensek ne féljenek beszélni mentális nehézségeikről a háziorvos rendelőjében sem. „Fontos, hogy ne féljünk felvetni ezt a témát – az orvos megértést, támogatást nyújthat, és továbbirányíthatja a megfelelő szakemberhez. A lélek ápolása ugyanolyan fontos, mint a testé.”

(pluska)