Békaperspektíva

Az ország gazdasági helyzetéről összességében biztató képet felvázoló Szlovák Nemzeti Bank legfrissebb, kedden ismertetett prognózisát olvasva úgy tűnik, a világgazdaság megtorpanása ellenére is sínen, azaz tartós növekedési pályán vagyunk. Az adatoktól hemzsegő jelentés végén viszont kiderül, a polgárok már megint nagy árat fizetnek: a jegybank szerint ugyanis a nominálbérek az idén 7,5 és 9,5 százalék közötti mértékben növekednek, ami 8,6 százalékos éves inflációval számolva stagnáló bérnek, sőt némi reálbércsökkenésnek felel meg. Szinte folyamatosan azt halljuk, hogy az egyensúlyzavarok kiküszöbölése, a gazdasági élet egészségesebbé tétele nem megy ingyen. Bizony nem, olyannyira, hogy az utóbbi öt évben a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak fizetése három évben még az inflációt sem volt képes követni. A jegybanki előrejelzéssel egy napon a Cseh Statisztikai Hivatal ismertette az ottani bérek legutóbbi alakulását. Eszerint 2003 első negyedévében Csehországban 15 407 koronát tett ki az átlagbér, ami 1068 koronával több, mint egy esztendővel korábban. Ráadásul a vizsgált időszakban nyugati szomszédunknál egyáltalán nem volt infláció, sőt a fogyasztói árak némileg visszaestek. Mint tudjuk, a cseh korona erősebb a miénknél, ebből adódóan az ottani átlagbér megközelítőleg 20 ezer szlovák koronának felel meg, ami egyharmadával haladja meg a mi átlagunkat. A szakadéknyi bérkülönbség kisebb népvándorlást gerjesztett, a szlovákiai orvosok, nővérek, építőmunkások és más szakemberek ezrével vándorolnak Prágába és a többi cseh nagyvárosba.

Ha körülnézünk, s a nyugati példálózást mellőzzük, akkor is kiderül: Magyarországon és Lengyelországban is jóval magasabbak a fizetések, sőt még a polgárháború által sújtott Horvátországban is. Jön a nyár, a kirándulások időszaka, amikor is azzal szembesülünk: az itteni bérünkkel külföldön labdába sem rúghatunk. Ha ebből a békaperspektívából szemléljük a dolgokat, egyáltalán nem tűnik nevetségesnek a szakszervezetek azon igyekezete, hogy az 5570 koronás minimálbért emeljék 8100 koronára.

Az más kérdés, hogy a szakszervezetek megmozdulásai, mint amilyen a tegnapi is volt, nem túl bizalomkeltőek, sőt helyenként nevetségesek. E fejtegetést nem lehet optimistán zárni, nincs happy and. Mindössze azon kellene az ország vezetésének elgondolkodnia, hogy miért kell olcsójánosokként belépnünk az Európai Unióba.