Befagyasztotta a lakbéreket a cseh kormány

A cseh kormány három hónapra befagyasztota a lakbéreket, hogy megakadályozza a már jelzett, nagymértékű emelkedésüket, ami súlyos társadalmi feszültség kialakulásával fenyegetett.

– A helyzet nagyon komollyá vált, ezért feltétlenül meg kellett tennünk ezt a lépést. Fennállt a veszélye annak, hogy a lakbérek nagyon megugranak – nyilatkozta Vladimír Špidla kormányfő. Elismerte, hogy a probléma a kormánykoalícióban is komoly feszültséget okozott, mert a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) véleménye eltér a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) és a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (US-DEU) véleményétől. A vita miatt a kormányülést két órára meg is kellett szakítani, míg a végső szavazásnál a szociáldemokraták véleménye érvényesült.

A kormány megbízta Bohuslav Sobotka pénzügyminisztert, illetve Petr Nemecet, a regionális fejlesztési tárca vezetőjét, hogy január végéig közösen dolgozzanak ki új törvényjavaslatot a lakbérek ügyében, amelyet a kabinet sürgősen a parlament elé terjesztene jóváhagyásra. Mindkét miniszter elismerte, hogy a probléma megoldása nem lesz könnyű, mert az ő elképzeléseik sem egyeztek.

Csehországban egyébként most fordult elő első ízben, hogy a kormány az árbefagyasztás eszközével élt. A probléma novemberben robbant ki, miután az alkotmánybíróság törvénytelennek minősítette a lakbérek eddigi állami szabályozását, s érvénytelenítette a pénzügyminisztérium illetékes rendeletét. Ezt követően a héten a lakástulajdonosok szövetsége nagyarányú, azonnali lakbéremelést ajánlott tagjainak. Sok háztulajdonos már be is jelentette, hogy 400-500 százalékkal magasabb lakbért fog kérni. Ez a rendkívüli nagyarányú áremelés mintegy 300 ezer lakást érintett volna. A szövetkezetek, illetve a községek, amelyek kezében további mintegy 1,7 millió bérlakás van, nem terveztek gyors lakbéremelést. Különböző számítások szerint az emelés mintegy 2,5-3 millió embert érintett volna, ami a cseh lakosság egyharmada. A sajtó szerint nyilvánvaló, hogy ez súlyos társadalmi feszültséget és nyugtalanságot idézett volna elő. Prágában például egy háromszobás lakás szabályozott maximális lakbére (természetesen villany gáz, víz stb. nélkül) jelenleg havonta 2300 korona. Ez az összeg a liberalizáció után 8-10 ezerre ugrana fel, ennyi ugyanis a szabadpiaci ár. Ez már egy havi keresettel felérő összeg, ami nyilvánvalóan megfizethetetlen a többség számára.

Az alkotmánybíróság azt állítja, hogy az államnak nem szabad beavatkoznia a gazdasági versenyszférába, így a magántulajdonban lévő bérházak lakbéreinek meghatározásába sem. Csehországban eddig központilag volt szabályozva a maximális lakbér, s a lakáspiac teljes liberalizációjával csak egy több éves folyamat eredményeként számol a prágai kormány. A háztulajdonosok már hosszabb ideje bírálják ezt a helyzetet, mert a szerintük alacsony lakbér nem teszi lehetővé a házak megfelelő karbantartását, illetve felújítását. A kormányzat álláspontja az, hogy a szabályozott lakbérek gazdaságilag indokoltak, s a háztulajdonosoknak csak a magasabb nyereség a céljuk.