Balra sodródás

Chile neve aligha mondhatott többet mondjuk egy csallóközi magyarnak az 1990-ben megbuktatott diktátor, a valaha rettegett Augusto Pinochet nevénél. Talán valakinek beugrik, hogy

a szlovák nyugdíjrendszert chilei modell szerint reformálták. Tegnap viszont Chile vezető hír volt az egész világon – először szavaztak bizalmat női jelöltnek az országban. A nyertes

Michelle Bachelet több értelemben is nevezheti történelminek a vasárnapi elnökválasztást.

Már az is meglepetést keltett, hogy egyáltalán ringbe szállt, ám egész eddigi pályafutása ellentmondások sorozata. Tábornok apját az 1973-as, Pinochetet hatalomra juttató puccs után

megkínozták és megölték. Bachelet eredeti szakmája orvos, de nő létére volt védelmi miniszter is. Egyedül nevelte fel három gyermekét. Kampánya képes volt az ellentmondásokat kihasználva kiépíteni annak az erős nőnek az imázsát, aki modernizálni képes Latin-Amerika legkonzervatívabbnak tartott társadalmát.

Chile tizenhat évnyi demokráciája rendkívül gyors gazdasági fejlődést hozott a Pinochetet megbuktatni képes balközép politikai erők koalíciója alatt. Jöttek a befektetők sorban, sikerült kulcsfontosságú gazdasági reformokat sikeresen végrehajtani. Talán a legnevesebb és legradikálisabb éppen a nyugdíjrendszert szinte teljesen a magánszektorra bízó reform volt.

A társadalom azonban mintha kissé belefáradt volna a befektetők által mintaországnak tartott Chile egyre fokozódó „kapitalista” légkörébe. Ebbe a légkörbe robbant bele az eredetileg esélytelennek tartott szocialista Bachelet, aki az eddigi gazdasági növekedés és demokratikus intézményrendszer megtartását ígérte, de szociális programját sokkal hitelesebben tudta képviselni a konzervatív nagyvállalkozó Sebastian Pinera ellenében. Szociális modernizációs fordulatot hirdetett, és a chileiek vevők voltak rá.

Fidel Castro Kubája és Hugo Chavez Venezuelája után azonban elsősorban Washington tart másfajta fordulattól az eddig erős szövetségesként számon tartott Chilében. Latin-Amerikában ugyanis a baloldal nem utolsósorban antiamerikanizmusáról híres. Ebben az évben tizenkét latin-amerikai országban tartanak választásokat, amelyek átrajzolhatják az amerikai kontinens politikai térképét, és az eddigi túlnyomórészt jobboldali kormányokat egy új baloldal válthatja fel, amely sokkal több fejtörést okozhat a Fehér Háznak.

Bár Bachelet elnökké választása tovább erősítheti a baloldal felemelkedését a kontinensen, nem biztos, hogy Chile új baloldali elnöke rossz hír Amerikának. Bachelet valóban tervezi – a többi között – a nyugdíjrendszer átfogó reformját. Ám ha politikája képes lesz a demokratikus intézményrendszer szociális dimenzióját erősíteni, és folytatni az együttműködést az Egyesült Államokkal, akkor Fidel Castro kubai vagy Hugo Chavez venezuelai kommunista politikájának fontos ellensúlyozását is jelentheti. Valószínű, hogy éppen a nyugdíjrendszer reformjának milyensége lesz az első lépés balra, vagy a centrum felé.