Az USA már nem akarja legyőzni a terrorizmust

MTI-HÁTTÉR

A The Wall Street Journal szerint Obama egyik legkiválóbb szónoklatát mondta el a Nemzetvédelmi Egyetemen, amikor az amerikai hadsereg főparancsnokaként idejétmúltnak nevezett majdnem minden terrorellenes eszközt, amelyet George W. Bush örökül hagyott rá.

Az olyan csoportokra, amilyen az Arab-félsziget al-Kaidája, a következő években ügyelni kell, de „nem minden gonosztevő csoport, amely az al-Kaidához tartozónak nyilvánítja magát, fog hihető fenyegetést jelenteni számunkra – jelentette ki Obama, s leszögezte: Ha nem tartjuk kordában a gondolkodásunkat és cselekedeteinket, még több olyan háborúba keveredhetünk, amelyeket nem kellene feltétlenül megvívnunk.”

A The Wall Street Journal megállapította: Amerika így gondolkodott a terrorizmusról a 2001. szeptember 11-i merényletek előtt. A 9/11-es támadás előtt a terroristákkal mint különleges, de nem nagy fenyegetéssel számoltak, amelyet rendőrségi és felderítési eszközökkel kezelni lehet. Washington 12 éve újféleképpen kezdett gondolkodni a terrorizmusról, de Obama most közölte: már biztonságosan vissza lehet térni a korábbi megközelítéshez.

Bombázni

a gyilkosságot?

Az elnök kijelentette, hogy a terrorizmus elleni háborúnak, mint minden háborúnak, le kell zárulnia, „ezt tanítja a történelem, és ezt követeli a demokráciánk”. Azt indítványozta a kongresszusnak, vizsgálja felül és korlátozza azokat a jogosítványokat, amelyeket több mint egy évtizede az elnöknek adott a terrorizmus elleni háborúban.

A The New Yorker emlékeztetett arra, hogy 2002 januárjában, amikor George W. Bush terrorellenes hadjárata teljes sebességre kapcsolt, Terry Jones brit komikus azt kérdezte: „Hogyan lehet háborút viselni egy elvont fogalom ellen? Ez olyasmi, mint a gyilkosság bombázása.” A liberális lap szerint az elmúlt 11 évben erre a kérdésre senki sem adott választ, „valószínűleg azért nem, mert nincs”.

A nagy-britanniai Woolwichban május 22-én történt merényletet, amelyben egy brit katonát szélsőségesek a nyílt utcán lekaszaboltak, illetve a bostoni maraton elleni robbantásos merényletet megzavarodott helyi fiatalok követték el, akik a radikális iszlám felé fordultak, de nem, vagy alig volt kapcsolatuk szervezett terrorcsoportokkal. Bár ezek a merényletek képesek fokozni a terrorizmus terjedését, nem jelentenek érdemi fenyegetést az országra nézve. Ez esetben pedig hogyan igazolhatnák azt, hogy az országot folytonos háborús készültségbe helyezzék, vagy abban tartsák? – teszi fel a kérdést a The New Yorker.

Ezermilliárd

dolláros számla

A lap méltatja, hogy Obama ezt a kérdést is feltette beszédében. Az elnök leszögezte, véget kell vetni a Bush által meghirdetett, nyílt végű háborúnak, amely az Egyesült Államoknak már több mint ezermilliárd dollárjába és 7 ezer állampolgárának életébe került.

A beszéddel kapcsolatban azonban vannak kétkedő hangok is. Egyes emberi jogi csoportok azt hangoztatják, egy elnöki beszéd is csak egy beszéd, és nincs biztosíték arra, hogy a pilóta nélküli repülőgépek bevetésének korlátozására javasolt módosítások nagyban változtatnak a helyzeten. Nincs garancia arra, hogy bezárják a guantánamói fogolytábort, mint ahogy arra sem, hogy az igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a jövőben nem fogja lehallgatni újságírók telefonjait.

Honnan tudjuk majd, hogy győztünk?

A The New Yorker ugyanakkor rámutatott: Obama beszédének értékét nem az adja, ahogy végrehajtják majd egyes javaslatait. Jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak az egyes terrorellenes eszközök hasznosságát kérdőjelezte meg, köztük a gyanúsítottak per nélküli fogva tartását, hanem „kikezdte az egész terrorizmus elleni háborús vállalkozás észérveit. Azt az egész megközelítést, amely az utóbbi 11 és fél évben megbénította az országot”. Terry Jones brit komikus 2002-ben azt kérdezte: „Ha háborút indítunk a terrorizmus ellen, honnan fogjuk majd tudni, hogy győztünk? A legtöbb háborúban a győzelmet az jelenti, hogy az ellenség halott vagy megadja magát. Vajon a terrorizmus hogyan fogja megadni magát?”

Obama a terrorizmus fogalmának szűkítésében és ezzel kezelhetőbbé tételében látja a kiutat. „Ezt a küzdelmet nem a terrorizmus elleni korlátlan, globális háborúként kell meghatároznunk, hanem olyan folyamatos célzott akciók sorozataként, amelyek az Amerikát fenyegető erőszakos, szélsőséges hálózatok felszámolását célozzák” – fogalmazott. A The New Yorker értékelése szerint ez józanul hangzik, ahogyan az is, hogy elismerte: „Sem én, sem bármelyik másik elnök nem ígérheti meg a terrorizmus teljes legyőzését, soha nem fogjuk tudni kitörölni az emberek szívéből a gonoszt, mint ahogy nem számolhatunk fel minden veszélyt, amely nyitott társadalmunkra leselkedik.”