Az orosz Fekete-tengeri Flotta a krími válság kulcsa

MTI-HÁTTÉR

A szevasztopoli hadikikötő és az ott horgonyzó orosz Fekete-tengeri Flotta létfontosságú eleme Vlagyimir Putyin elnök katonai geopolitikai ambícióinak. A flotta bebiztosítása, illetve a kikötő elvesztésétől való félelem az egyik oka, hogy Moszkva a teljes Krím félsziget bekebelezésén mesterkedik.

A Fekete-tengeri Flotta az orosz haditengerészet egyetlen olyan alakulata, amely képes erőt alkalmazni a Földközi-tengeren, Szevasztopol mély vizű, védett öble pedig télen sem fagy be soha.

Út a Földközi-tengerre

A Fekete-tenger fontossága nem új keletű Moszkva számára: a Földközi-tengerhez való hozzáférés évszázadok óta a modern orosz birodalmi geopolitika egyik alapvető célja. Ez robbantotta ki 160 évvel ezelőtt a krími háborút is, amely során a britek, a franciák és a törökök közös erővel mértek vereséget a cári birodalomra, amely arra készült, hogy kiterjessze befolyását a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő két szorosra, a Dardanellákra és a Boszporuszra – ezzel brit félelmek szerint az európai hatalmi egyensúlyt veszélybe sodorta volna.

Putyin és

a világhatalmi státusz

A Szovjetunió széthullása után a Krím Ukrajnáé maradt, de a Fekete-tengeri Flotta maradhatott Szevasztopolban, és egy szerződés értelmében Moszkva még legalább 2042-ig bérelheti a kikötőt.

Putyin gyakran küldi a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat a Földközi-tenger térségébe, hogy jelezze: Oroszország még mindig világhatalom – mondta Lee Willett, a Jane’s Navy International című haditengerészeti kiadvány szerkesztője. A flotta hajói részt vettek a 2008-as orosz–grúz háborúban, szállítottak utánpótlást Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek, de csatlakoztak a Szomália partjainál folyó nemzetközi kalózellenes műveletekhez is. Szevasztopol emellett az orosz olajtankerek számára is fontos, a flotta feladatai között van a Fekete-tenger alá tervezett Déli Áramlat gázvezeték jövőbeli védelme is.

Szevasztopol elvesztése óriási pofon lenne

Putyin attól tartott: az új ukrán kormány fel akarja mondani az orosz flotta bérleti szerződését. „Minden oka megvolt rá, hogy ettől tartson. Az új ukrán kormány közeledni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez azt jelentené, hogy a flottának mennie kell” – mondta Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs moszkvai folyóirat szerkesztője. Szevasztopol feladása hatalmas geopolitikai veszteség lenne az orosz elnöknek. Egyetlen fekete-tengeri orosz alternatívája a közeli Novorosszijszk lehetne, de az ottani kikötőt gyakran erős szelek ostromolják és le kell zárni. Másrészt egy ottani haditengerészeti támaszpont kialakítása dollármilliárdokat emésztene fel.

Bővítés előtt áll

az orosz flotta

Elemzők szerint az utóbbi években a flotta fénye is megkopott, és hasonló mértékű befektetésre lenne szüksége. Bár jelenleg mintegy 40 orosz hadihajó – köztük két cirkáló, egy romboló, nyolc fregatt és tizenegy korvett, továbbá egy tengeralattjáró – tartozik hozzá, ezek közül vélhetően kevés bevethető. Erre utal, hogy az oroszok szükség esetén mindig ugyanazt a két–három hajót küldik ki a Földközi-tengerre. Ugyanakkor az orosz flotta még így is sokkal erősebb az ukránnál, a Szovjetunió szétbomlásakor ugyanis 4–1 arányban osztotta fel a két utódállam. Ezt a fölényt most ki is használták az oroszok, több kikötőt is blokád alá vontak a félszigeten, megakadályozva az ukrán flotta kihajózását. Emellett egyes ukrán vélemények szerint a flotta, illetve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szevasztopolban dolgozó ügynökei a propagandából, az ukránellenes hangulat és a szeparatizmus szításából is kiveszik a részüket. Emiatt már Viktor Juscsenko korábbi nyugatbarát elnök is ki akarta tessékelni a flottát Szevasztopolból, arra hivatkozva, hogy az instabilitást okoz az amúgy többségében oroszok lakta területen.

Eddig kellett az ukrán beleegyezés

Az elöregedő orosz flotta a tervek szerint a következő években hat új tengeralattjáróval és hat új fregattal bővülne, és helikopterhordozót is kapna. Ugyanakkor az új hajók állomásoztatásához a bérleti szerződés értelmében az ukrán kormánynak is hozzá kell járulnia. „Az ukránok vonakodtak a modernizáció jóváhagyásától, de ha az oroszok megszerzik Krímet, azt csinálnak, amit akarnak” – mondta Pavel Felgenhauer moszkvai biztonságpolitikai szakértő.