Az örmények Eurázsiában

Az EÁU, amely nevében az EU-t idézi, annál szűkebb hatályú gazdasági szövetség, középpontjában Oroszország áll, és leginkább Moszkva a poszt-szovjet térség reintegrációjára tett kísérleteként értékelhető. A csoportosulás tagja még Belarusz és Kazahsztán, a kirgizek és tádzsikok beléptetésén pedig gőzerővel dolgoznak az orosz diplomaták.

Örményország orosz orientációja nem történelmi szükségszerűség, de az elmúlt száz év politikai eseményeinek terméke. Az örményeket a XX. században két nagy sokk érte: egyrészt a cári Orosz Birodalom 1918-as széthullása után az örmények által lakott területek zöme Törökországhoz került, az újonnan szerveződő poszt-Ottomán Birodalom pedig különösebb teketóriázás nélkül űzte el és irtotta ki ezekről a területekről az évezredek óta ott lakó örményeket. Örményország 1918 és 1920 között egy összeszűkült – bár a mainál nagyobb – területen megpróbálkozott az önállósággal, azonban a végén délről a törökök, északról pedig a szovjetek nyomása alatt összeroppant, déli részeit (beleértve az ikonikus Ararát hegyet) a török állam annektálta, a maradék pedig szovjet tagköztársaság lett. Hogy a helyzet még rosszabb legyen, mind Grúziában, mind pedig Azerbajdzsánban nagy örmény közösségek maradtak, utóbbiak elvileg egy szovjet–török megállapodás okán.

Pont az Azerbajdzsánhoz került Nagorno-Karabakh régió sorsa indította el azt a folyamatot, amely a második sokkot hozta Jerevánban: 1992-ben az örmények háborút indítottak az örmények lakta azeri enklávé birtoklásáért, és ezt a háborút meg is nyerték. Sőt, túl is nyerték magukat: a Karabakh és Örményország maradék része között fekvő szárazföldi sávot is irányításuk alá vették, az ott élő azeriek elmenekültek. A konfliktus „befagyott”: egyik fél sem tud előrelépni, Karabakh sorsa tisztázatlan, a két ország (sőt: a két nép) gyakorlatilag bármikor képes lenne egymás torkának ugrani.

A status quót örmény szempontból leginkább az veszélyezteti, hogy Azerbajdzsán hatalmas földgáztartalékokkal rendelkezik, és Baku azt gyors ütemben ki is termeli. A hírek szerint az azeri hadsereg büdzséje magasabb, mint az örmény GDP. Ilyen körülmények között az örmények csak úgy tudják fenntartani a jelenlegi, de facto nekik kedvező karabakhi állapotot, ha egy olyan félhez fordulnak, aki erőnek erejével is fenn tudja tartani azt. Ezek az oroszok, akik cserébe „nem kértek sokat”, csak mindent. Két évtized alatt felvásárolták Örményországot, és ma gazdaságilag és politikailag is uralják azt. Innen az örmény belépési szándék az EÁU-ba.

Örményország lecke az EU-nak: bár az európaiak tettek néhány kísérletet a mediációra az azeriek és örmények között, igazi megoldást csak az oroszok adtak Jerevánnak. Az orosz befolyási övezet kőolaj és földgáz vezérelte gazdasági hatalomra és katonai biztosítékokra épül. Így hozott létre magának Moszkva kliensállamokat nyugati pereme nagy részén, és ezt teszi ma Kelet-Ukrajnában is. Örményország intő példa, mi történik akkor, ha az EU hagyja, hogy peremvidékein a konfliktuskezelést Brüsszel helyett Moszkva végezze el.