Az európai sajtó fél a zavargások terjedésétől

A muzulmán hitű bevándorlók beilleszkedése nagyobb problémát jelent Franciaország és szomszédai számára, mint 1848 vagy 1968 forradalmai – véli az angol The Daily Telegraph. A kulturális árok egyre mélyül, amihez hozzájárul a nyugati materializmus ellen uszító radikális iszlámisták mozgalma. A válság érzetét csak erősíti a politikai felelősök tehetetlensége. Hátterében az európai kormányok már évek óta képtelenek fellendíteni a gazdaságot, ami a választók kiábrándulásához, alacsony választási részvételhez vezet. A The Guardian felelősségre vonja Nicolas Sarkozy francia belügyminisztert, aki a zavargások elején kijelentette: „Meg kell tisztítani a külvárosokat a csőcseléktől”. „Ezek után meglepő-e, ha Franciaországban a rasszizmus fertőzőbb, mint a Egyesült Királyságban?” – teszi fel a kérdést a lap. A The Independent szerint Franciaország példát vehetne a brit multikulturalizmusból, amelyre példának egy manchesteri iskolát hoz fel, ahol 37 különböző nemzetiségű diák tanul, és ahol a faji identitást a lélek gazdagításának fogják fel.

A madridi El Mundo az iszlám szerepére világít rá a franciaországi zavargásokban. „Éppen a mecsetek előimádkozói voltak azok, akik a nyugati értékek elleni gyűlöletre uszítottak. A tömeges bevándorlás, az elégtelen integráció, a munkanélküliség, az állami ellenőrzés alól kicsúszó iszlám: ezek voltak az összetevői annak a veszedelmes elegynek, amely október végén felrobbant Franciaországban.”

A lerombolt iskolák és a felgyújtott autók a „régi” Franciaország és az elővárosok képezte „új” Franciaország közötti totális elidegenedést jelképezik – mutat rá a svájci Berner Zeitung. – Francia földön ma még nem uralkodnak olyan állapotok, mint az apartheid Dél-Afrikájában vagy a Gázai övezetben – ám az összehasonlítás csöppet sem abszurd. Ezt mindenkinél jobban tudják a francia rendőrök, akik különleges megerősítés nélkül már évek óta nem merészkednek be bizonyos elővárosokba. Kétséges, vajon a Nicolas Sarkozy belügyminiszter által pártolt kemény erőszak jelenti-e a megfelelő eszközt e gigantikus probléma megoldásához.

A német lapok arra helyezik a hangsúlyt, hogy „meg kell őrizni a bevándorlókat a társadalom belsejében”, mert így lehet csak elkerülni, hogy a kivetettség érzése uralkodjon el rajtuk. Egyes berlini városrészekben, mint Moabit vagy Neukölln, hasonlóan robbanásveszélyes a helyzet, mint amilyen a franciaországi zavargásokhoz vezetett.

A helyzetet sem különleges rendőri erők, sem még több egyenruhás kivezénylése nem fékezheti meg – vélekedik a dán Politiken. A Brüsszelben és Berlinben felgyújtott autók azt mutatják, hogy a francia probléma egyben európai. Földrészünkön mindenhol az eddiginél célirányosabban és eltökéltebben kell munkálkodni a soknemzetiségű valóság alakításán. A számtalan mulasztás után nincsenek könnyű megoldások.