Az éhes disznó és a makk...

Meglepő, sőt, ijesztő volt a Dicio közvélemény-kutató azon felmérési eredménye, amely szerint Ivan Gašparovič renegátjai közel kilenc százalékkal bejutnak a következő ciklusban a parlamentbe. A párt, amely a sértődöttségekkel együtt alig egy hónapja létezik, parlamenti pozícióra tör. Koalíciós együtthatója pedig... Nos, ez az érdekes az egészben.

Az első információk még nevetségesek voltak. Vladimír Mečiartól már sokan távoztak, de eddig még senki nem vett el tőle egy szavazatot sem. A HZDS-t elhagyó politikusok által alapított politikai erők közül eddig csak a Demokratikus Uniónak sikerült bejutnia a parlamentbe, akkor sem Mečiaréktól elvéve a szavazatokat. Most viszont a felmérés éppen azt támasztja alá, hogy Gašparovič Mečiartól veszi el a szavazókat. Bizonyára sokan törtek ki éljenzésben, látva az eredményeket. A „pragmatikus” pártok nagy részében ugyanis a „HZDS Mečiar nélkül” jelszó komolyan munkál, hiszen jó lenne az ország egy harmadát megnyerni, de lehetőleg az Elektra újgazdag tulajdonosa nélkül. Gašparovič a parlamentben jól jönne, főleg ha Mečiar esélyeit rontja. Ha ugyanis a HZDS 35 százalék fölött szerepelne, a töredékszavazatok elosztása után akár 76 mandátumot is kaphatna, amivel egymaga alakíthatna kormányt. Ebben az esetben minden koalíciós terv, minden Mečiar-ellenes szövetség értelmét veszítené. ĺgy viszont előfordulhat, hogy a Mečiar-választók egy része Gašparovičhoz oldalog, s így bejuttatja a parlamentbe a HZDS-t, ezúttal S, de főleg V. M. nélkül. Koalíciós potenciál a csillagos ég, így ugyanis Fico, Rusko, de még Hrušovský számára is elfogadható partner ülne a (még leírni is rossz) „Tisztelt” Házban. Persze ezt a nevezettek egyelőre többé-kevésbé kizárják.

Pedig erre megy ki a játék. A lakosság Mečiar-ellenes része ugyanis vajmi kevés érdeklődést tanúsít a közelmúlt történelme iránt. Létezik az a szemlélet, hogy az integrációs szempontból elfogadható, mégis „a mienk” elve alapján alakulgató pártocska ugyanis már nem Mečiar maga. Pedig nem így van. Aki Gašparovičot támogatja, akár Mečiarnak is adhatná voksát. A híres novemberi parlamenti éjszakát nem Mečiar vezényelte le. Gauliedert sem Mečiar fosztotta meg mandátumától. És nem Mečiar vezette a parlamentet akkor, amikor évente átlagban 13 alkotmányellenes törvényt fogadtak el a honatyák. S végezetül: aki 1994 novembere után a HZDS vezető pozícióiban maradt, az maga is Mečiar, és tetszik, nem tetszik, egy féldiktatórikus rendszer támogatója.

Erősen él sokakban a gyanú, hogy Gašparovič föltupírozott preferenciái megrendelésre készültek. A most nyilvánosságra hozott adatok felvételkor ugyanis még csak az alig pár napos pártról szóltak. Még az sem volt világos, bejegyzik-e, sikerül-e összeszedni a támogató aláírásokat stb. A Dicio ügynökségek szövetsége, és a megbízhatóbb fajtából való. De kérem, mi megbízható ebben az országban, aminek köze van a nagypolitikához?

Emlékezzünk csak vissza, a Markíza televízió mekkora beharangozást csinált az alig egy hónapos ANO-nak. Rusko pártjának bejegyzésén még nem száradt meg a pecséttinta, máris volt vagy 15 százaléka. A helyzet mintha ismétl#dni látszanék, csak nem teljesen világos, ki rendelte a felmérést és kinek áll érdekében a renegátok felfuttatása. Merthogy ez felfuttatás, az biztos...

Éhes disznó makkal álmodik – de a makk útjában egyelőre áll egy Vladimír Mečiar, aki igenis kér a hatalomból. Támogatottsága óriási s az ellentábor olyan megosztott, mintha a szlovák politikai paletta a normát Mečiaron kívül követné. 2002 szeptembere után koalíciós kormány alakul – valószínűleg. S már most világos, ki kivel nem hajlandó, kinek mennyi hiányzik a boldogsághoz, kinek ki nem hiányzik a kormányzati szerepben. Mečiar megkerülésének, marginalizálásának egyik módja éppen az ő pártjából kivált elégedetlenek pártja. Ha a HZD bekerül a parlamentbe és esetleg koalíciós párttá válik, mert a szavazatok kellenek majd, akkor Szlovákiában további négy évig semmi előrelépés nem várható. Ennyit Gašparovič pártja nem ér...